Magyarországon Erzsébet császár- és királynét már életében óriási tisztelet övezte, amely halála után mitikussá vált. A felé irányuló hódolat meghatározó elemévé vált a kiegyezés folyamatában betöltött szerepében. A "védangyal"-szerep már a koronázást követően megjelent, csakúgy, mint az uralkodó és a nép közötti közvetítő funkció, mely fokozatosan lényegült át Mária-analógiává, a Magyarok Nagyasszonya (Patrona Hungariae) alakjának megidézésével.

A kiállítás első termében bemutatjuk a gödöllői bunker építéstörténetét rövid szövegekkel és tervrajzokkal a Magyar Országos Levéltár gyűjteményéből, valamint itt lesz látható a bunker makettje is. Fotók és ismertető szövegek mutatják be a magyarországi II. világháborús bombázásokat és a légoltalmat, valamint Európa más híres bunkereit, pl. a berlini Hitler-bunkert, a londoni Churchill-bunkert, a moszkvai Sztálin-bunkert. 

Az európai uniós forrásból felújított Gizella-szárny emeleti teremsorában felidézzük a királyi gyermekek, IV. Károly király és a Horthy-család Gödöllőn töltött napjait. Bemutatjuk a Tanácsköztársaság katonai főparancsnoki szobáját, valamint a kastély falai között társbérletben működött szociális otthon és szovjet katonai bázis időszakát.

A kastélypark egyetlen megmaradt barokk kori építménye a Királydombi pavilon a honfoglalás kori vezérek és a magyar királyok arcképeivel. A kastélytól mintegy 200 méterre található, hatszögletű pavilont Grassalkovich I. Antal építtette az 1760-as években. A XVII–XVIII. században a főúri lakhelyek belső díszítéseként alakítottak ki ősgalériákat, királygalériákat. Ez részben a nemesi öntudat kifejeződése, részben a történelemszemlélet képi megjelenítési formája volt.