A rómaiaktól a mezőgazdaság egyetlen ága sem maradt ránk olyan épségben, mint a szőlőművelés. A barbárok pedig a római kor semmi más maradványa iránt nem tanúsítottak olyan kíméletet, mint az édes nedvet termő szőlők iránt. A Zamárdi községhez tartozott Kőhegyi-szőlőhegy középső részét a Tihanyi Apátság birtokolta, keleti és nyugati oldalain, lejtőin a zamárdi jobbágyok osztoztak.

A puszta fölötti dombon található a mai Szent Kristóf kápolna, melynek elődjét 1735-ben építették fazsindellyel, fatoronnyal, majd 1820-ban felújították, átépítették. 1821-ben avatták újra, s ajánlották ismét Szent Kristóf kegyeibe.

Pálóczi Horváth Ádám (1760-1820) földmérő, polihisztor, poéta a hazai felvilágosodás korának közismert, kedvelt alakja volt. Horváthnak a Szántódpusztán bérelt "Remete ház" csendje, nyugalma termékeny, sokoldalú alkotó munkára adott lehetőséget. A mi korunk megbecsülésének érdeme, hogy Horváth 140 évig kéziratban maradt hatalmas dalgyűjteményét, az "Ötödfélszáz énekek"-et 1953-ban megjelentette.

Aki nyugatról lép be a puszta területére, közvetlen a parkoló felől, balra először a régi gazdasági irodaépületet találja, mely 1740-ben épült. Eredetileg cselédház volt, ma Somogy, Tolna, Baranya, Zala megyei népművészeti kiállítás várja hatalmas választékkal ezen tárgykörből a hozzánk látogató vendégeket.