Idén talán nem panaszkodhatunk az őszi vadgyümölcs-termésre, bogyókkal gazdagon megrakott kökénybokrok, galagonyák, csipkebokrok, vadkörtefák és még az egyébként ritka vadalmafák is szép termést hoztak sokfelé. Ezeknek az apró gyümölcsöknek hajdan fontosabb szerepük volt, mint napjainkban, szinte mindből készült valami frissen vagy feldolgozták, tartósították őket télire.

A 19. század végén egy műegyetem és két tudományegyetem működött Magyarországon, de túlzsúfoltságuk miatt szükségessé vált egy harmadik tudományegyetem felállítása. Az országgyűlés egy Pozsonyban és Debrecenben felállítandó intézmény létesítéséről szavazott 1912-ben. Az új, pozsonyi egyetemnek azonban hamarosan költöznie kellett...

Batthyány Lajos 1848. augusztus 13-án rendelte el a háború végéig szolgálatot teljesítő, zsoldot kapó ún. önkéntes nemzetőrség szervezését, s Pécsnek 150 nemzetőrt kellett kiállítania. A Batthyány-kormány által meghirdetett első tíz honvédzászlóalj szervezésekor a 8. honvédzászlóalj alakulási helyének Pécset jelölték ki.

Az 1914. június 28-án kitört első világháború óriási szenvedést zúdított az ország és ezen belül Pécs lakosságára is. A katonáknak bevonultatott férfiakra a háború öldöklése vagy a hadifogság keserű évei vártak. Egy pécsi polgár, Dr. Arató Jenő orosz hadifogságból való hazatérésének megrázó történetét naplójából idézzük...

A folyton ide-oda futkozó cselédek, a hivatalukban fontoskodó szakácsnő kisasszonyok, meg a piacon roppant takarékos háziasszonyok képezik a vásárlók zömét. A vásárlók közt itt-ott egy gondos férj is, ki gyengélkedő élete párját e fontos minőségben helyettesíti.

Szent Iván éjjele, a régi Szent Iván havának 24. napja, a fény ünnepe. Az e napon szedett füveknek több helyen varázserőt, démonűző hatást is tulajdonítottak. A skandinávok Szent Ivánkor keresik a páfrány virágát, hogy láthatatlanná váljanak. Az öregasszonyok pedig ezen éjen, ha mezítelenül megkerülik földjüket és aranypátrácot szednek, akkor a gyógyfüvek titkainak birtokába jutnak.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverését követően a színházi élet is megmerevült Pécsett, Bach belügyminiszter hírhedt színházi rendtartásának bevezetésével. A színházból kitiltották a nemzeti színészeket, és szigorú cenzúrázással, bürokratikus eszközökkel akadályozták az előadásokat.

Pécs visszafoglalása Buda bevétele után, a dél-dunántúli hadműveletek keretében valósult meg. A harcok során a várbéli épületek tetői beszakadtak, tűz keletkezett, s ez nagy pánikot okozott a törökök körében. Ugyanakkor a vízvezeték szétrombolásával óriási lett a várban a vízhiány. A reménytelenné vált helyzetben a török várvédők végül megadták magukat.

A madártojások többsége kisebb és vékonyabb héjú, mint a tyúktojás, náluk hatványozottan érvényesül, hogy vigyázni kell rájuk, mert nagyon könnyen törnek. Így például hideg kézzel nem is pakoljuk át gyűjteményt, mert óhatatlanul is kevésbé érezzük, hogy mi van kezünkben és gyorsabban összetoppanthatjuk.

Csépányi Piroska jogi értelemben nem munkatársa a Janus Pannonius Múzeumnak és a néprajzi osztálynak, de lelkileg, erkölcsileg nagyon is az. Önkéntes, segítő: „édesanyja” ennek a „családnak”. Ki ő valójában, s hogyan került a múzeumi épületbe, amely 32 éve az otthona is egyben?

Mátyás királya haragja elől Itália felé menekülő püspök - Janus Pannonius - 1472. március 15-én elhagyta Pécset, 27-én pedig a Zágráb feletti Medvevár palotájában halt meg. Hívei egy év után a holttestet hazahozták, és csak újabb hét év után temették el „a püspököt megillető” helyre, a pécsi Székesegyházba. Sírja csak 1991-ben került elő. Jobb kezében egy pápai bullát tartott...

Dédanyáink idejének szórakozási lehetőségeire, az emberi kapcsolatok ápolásának, a társas összejöveteleknek különféle módjaira némi nosztalgiával gondolunk: a farsangi bálokra vagy a különböző sportolási alkalmakra, melyek egyben a fiataloknak ismerkedési lehetőségül is szolgáltak. De persze ott volt a mozi és a színház is...

Piacon árusított vadnövényként mi másra is gondolhatnánk elsőként, mint a medvehagymára. Sokan kínálják, és sokan igénylik is, de a pécsi piacon ennél sokkal több, napjainkban is nagyjából 80 vadnövényfaj fordul meg virágdíszként, vadzöldségként vagy vadgyümölcsként árusítva. A vadvirágok nagyvárosi árusításának kezdetét nagyjából az I. világháború utáni nehéz időszakra teszik a megfigyelők.

Lenhardt János pécsi hangszergyáros Magyarországon először gyártott hárfát. Lenhardt a hárfakészítést gépesítette, mégpedig úgy, hogy a gépeket maga kísérletezte ki. Hárfáival aranyérmet nyert az 1926. évi mohácsi ipari kiállításon. a Sikerei azonban nem tartottak sokáig...

"Ez nem egy nagy érvágás számára" – jellemezzük az enyhe kárt. "Ő olyan, mint egy pióca!" – adunk nem túl hízelgő jellemzést egy másik személyről. Egy biztos, Majdán Mira cikke után átértelmezzük mindkét fogalmat.

Mennyibe került a két világháború között egy irón? Egy ívrét írógéppapír? Vagy egy átírókönyv? Egy korabeli, grafikai szempontból is igényes kivitelű, gazdagon illusztrált árjegyzék segít az eligazodásban, mely dombornyomású borítójával, rajzokkal illusztrált lapjaival bepillantást enged a két világháború közötti időszak tárgyi világába, elődeink életmódjába.

Pécs városi közlekedésben az igazi áttörést a villamos megjelenése jelentette. 1913 és 1960 között rótták a város utcáit – a szemtanúk emlékezete szerint meglehetősen lassan haladó – szerelvények, melyek igen hamar a városi lakosság kedvelt személyszállító eszközeivé váltak.

Baranya megye számos más településén is közterületek neve őrzi az egykori eperfasorok és a selyemhernyó tenyésztés emlékét. Nem sok helyen maradtak már öreg fák, pedig valaha annyira becsben voltak, hogy károsításukért komoly büntetés járt. Digitális barangolásunk során a Pécs környéki „selyembogár-tenyésztést” és az eperfák sokoldalú népi hasznosítását járjuk körül.

Napjainkban újra népszerű tejsavas érlelésű zöldségeket vagy almaecetet készíteni otthon is, hiszen amellett, hogy finomak, bizonyítottan jótékony hatásúak is. Merthogy nem minden rossz, ami megbuggyan. Ma már nem is gondolnánk, hogy egykor hányféle tejsavas és alkoholos erjesztésű étel és ital volt "forgalomban"...

Az 1920 decemberében nyílt genfi Exposition Internationale d’ Art Moderne rendezvényen a „hivatalos” Magyarország nem képviseltette magát. A kiállítás szervezői azonban mégis létrehoztak egy kizárólag emigránsokból álló, nem hivatalos magyar szekciót, Huszár Vilmos, Miklós Gusztáv és Simon György János részvételével.

Ezek a török kori zöld mázas kerámialeletek pécsi és szigetvári ásatásokon kerültek elő. Az Oszmán Birodalom területén kedvelt - a pécsi és baranyai török kori kerámialeletek között töredékeiben is nagy számban fellelt – talpastálat belső, néha külső oldalán is máz borította - zöld, zöldesbarna színben.

Otto Gutfreund a cseh avantgárd kiemelkedő művésze és teoretikusa, a cseh kubizmus szobrászi törekvéseinek kezdeményezője, egyike azoknak, akiknek köszönhetően a művészettörténet a cseh avantgárdot egyedi arculatú, az egyetemes modern művészet kibontakozásához fontos eredményekkel hozzájáruló mozgalomként tartja számon.

Retró – ma már nagyon sok mindent ezzel a szóval illetünk, ami egykor, évtizedekkel ezelőtt az életünk, a mindennapjaink része volt. Ide tartoznak az egykori május 1-jei felvonulások is.

A lengyel Stanislaw Ingacy Witkiewicz, vagy ahogy neve alkotórészeinek összevonásával gyakran nevezte magát, Witkacy, a festő, próza- és drámaíró, filozófus, esztéta, fotográfus, a két világháború közötti közép-európai művészet egyik programadó alakja a polgárpukkasztó avantgárd művész ideáltípusaként él az utókor emlékezetében.

A sírban fekvő csontváz egy fiatal nőé volt. A nagy gonddal elkészített sír, a nagyszámú edénymelléklet és a rézékszerek mind kiemelik a sírt a korszak temetkezései közül; azt mutatják, hogy a közösség egy jelentős - akár fejedelmi - személye lehetett.

Az Amszterdam című kép Amszterdamban készült, de készülhetett volna máshol is. A kép – foltok és vonalak összjátékával – már nem Amszterdamot ábrázolja, hanem önmagát, az Amszterdamot ábrázoló ábrázolást...

Immár több mint 100 éve, 1907-ben rendezték meg az Országos Ipari és Mezőgazdasági Kiállítás Pécsett. Zsolnay Miklós mellett Pilch Andor (1870–1936) építész is részt vett a tervezésben és a kivitelezésben. A „tündérvárossá” varázsolt grandiózus kiállítás a nyitva tartás 5 hónapja alatt közel egymillió látogatót fogadott.

A fából készült hengerekre fém tüskékkel kódolt dallamokat lejátszó automata fuvolaművek már a 16–17. századtól ismertek. A 18. század végétől kezdték e szerkezeteket lakásbútorokba szerelni. Elsősorban díszes órákba, illetve a legreprezentatívabb bútorfajtába, a szekreterbe, amelyben óramű is helyet kapott.

Ha a művész életrajzának végéről tekintünk Nemes Lampérth fiatalkori önarcképére, s a pszichiátriai intézet majdani ápoltjának már itt tetten érhető jeleit keressük a torzított, a saját arcát öngyűlölettel rongáló vonásokon, a kompozíció szkizofrén aszimmetriáiban, a fej baloldalán, a fül helyéről induló, feketével erősen kontúrozott zöldes színfolt kibillentő egyensúlyában, akkor a festménynek megfeleltetett pszichológia képére lelhetünk.

A Janus Pannonius Múzeum és a Pécsi Tudományegyetem közösen osztozik egy értékes őslénytani leletegyüttesen, melynek része két felső és egy alsó kardfogú macska szemfog. Áprilisban – a Föld napja alkalmából - e fosszíliákat választottuk a hónap bemutatandó gyűjteményi tárgyának.

A Síró szemű önarcképen a szem csak sír, míg az 1931-es, már Franciaországban festett önarcképen látható alak szeme viszont már kifolyt. Ezek az önarcképek művészet és élet összefüggését önbeteljesítő próféciaként teremtik meg.

Ezúttal a gasztronómiát vesszük górcső alá, méghozzá nem akármilyen időtávlatból! Neolit recepteket kínálva az újkőkorba kalauzoljuk az olvasót. A neolitikum, vagy magyarosan újkőkor az emberiség őskorának azon szakasza volt, amikor őseink belefogtak az állatok tenyésztésébe és a növénytermesztésbe.