"Az utolsó magyar király, Boldog IV. Károly koronázási miséjén mondott szentbeszédet, újraalapította a magyar domonkos rendtartományt, hitéhez hű veszprémi püspökként kivívta a kommunista hatalom haragját a hódmezővásárhelyi születésű Badalik Bertalan. A kommunista állambiztonsági jelentésekben rendszeresen a ""legveszélyesebb főpapnak"" nevezett püspök életútját Dr. Miklós Péter történész, múzeumigazgató foglalta össze."

Hódmezővásárhely határának egyetlen, még ma is látható középkori építészeti emléke Csomorkány mezőváros egykori templomának romja. Az Árpád-korban is lakott település névben az ősi Csom, Csoma, Csomor személynév rejtőzik. A város gazdasági erejét jelzi, hogy egy 1563—64-es török vámnapló szerint félezernél is több csomorkányi marhát hajtottak át a réven. A település történetét Csányi Viktor régész ismerteti.

"A népbíróságok és népügyészségek rendszerét 1945-ben állították föl. A népbíróság tipikus pártbíróság volt, ahol a meghozott ítéletek nagy részét koncepciós eljárás alapozta meg. Csongrád megyében csak Szegeden szerveztek népbíróságot, a hódmezővásárhelyi illetőségű személyek nagy részének ügyét a ""kihelyezett népbíróság"" helyben tárgyalta. A mintegy 150 vásárhelyi lakost érintő tárgyalások történetét Vincze Gábor történész foglalja össze."

"A kétszeres Munkácsy-díjas, Kossuth-díjas grafikusművész, Kass János (1927-2010) munkássága előtt tisztelgő kiállítást szervezett 2019 nyarán a Tornyai János Múzeum. A tíz éve elhunyt alkotóról - aki az egyik legtermékenyebb hazai könyvillusztrátor és bélyegtervező volt, s az alkalmazott grafika számos más területén is maradandót alkotott - Képiró Ágnes művészettörténész beszél. "

A holokausztnak Európa-szerte közel hatmillió áldozata volt, köztük mintegy négyszázezer magyar. Dr. Miklós Péter múzeumigazgató rájuk emlékezett a - Tornyai János Múzeum által fönntartott Magyar Tragédia 1944 Kiállítóhellyel egy térben működő - hódmezővásárhelyi zsinagógában.

"1947-ben április 12-én kezdődött meg a felvidéki magyar lakosság jelentős részének kitelepítése a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény keretében, amely számos dél-alföldi család sorsát is érintette. Történetüket Nagy Gyöngyi történész előadásából ismerhetjük meg. "

"A magyar költészet napján Dr. Miklós Péter múzeumigazgató néhány huszadik századi magyar zsidó alkotó munkásságáról fejti ki gondolatait, valamint fölidézi Radnóti Miklós 1935. május 25-i hódmezővásárhelyi látogatását, amelynek során a költő a ""német katolikusból"" lett ""szerb ortodox"" Wiener Tibor lelkésszel is találkozott: pálinkáztak, pogácsáztak és Bibliát olvastak."

"Három évtizede, 1990. április 8-án tartották az első szabad választásokat a rendszerváltozás utáni Magyarországon. Ennek apropóján Dr. Miklós Péter múzeumigazgató tekinteti át az 1945 utáni magyar parlamenti választások történetét. "

"Karády Katalin (1910-1990) Magyarország első modern ""sztárjaként"" írta be a nevét a történelembe. A munkáscsaládból induló, rossz körülmények között felnőtt színésznőről sokáig nem volt köztudott, hogy 1944-ben befolyását és pénzét is felhasználva mentette zsidó honfitársainkat. Az Embermentők a 20. századi Magyarországon című sorozat ezen részében Nagy Gyöngyi történész Karádyt mindkét oldaláról bemutatja."

"A Tornyai János Múzeum régészei az érdeklődő közönség bevonásával é a Nemzeti Kulturális Alap anyagi támogatásával idén is folytatták Csomorkányon a terepi kutatásokat. Csányi Viktor régész az eddig mintegy húsz hektáron elvégzett intenzív terepbejárásról, valamint a fémdetektoros kutatásokról is beszámol. "

Hódmezővásárhely szovjet megszállásának napjaiban miért lett megosztott a helyi katolikus közösség? Mit üzent 1948 nyarán az államosított domonkos elemi iskola igazgatója a szerzetesnővéreknek? Hogyan volt lehetséges, hogy a városban még 1950-51-ben is templomot akartak építeni? Dr. Miklós Péter történész előadásában erről mesél.

A hódmezővásárhelyi múzeum első igazgatója, Kiss Lajos szegényparaszti család gyermekeként született 1861-ben. Gyermekkoráról, a vásárhelyi református elemi iskolában és a főgimnáziumban eltöltött éveiről, kedves tanárairól és helyi barátairól, valamint Rákosi Szidi budapesti színiiskolájában végzett tanulmányairól Bernátsky Ferenc helytörténész beszél.

"Az államszocializmuskori történetírás szerint 1945. április 4-én fejeződött be Magyarország ""felszabadulása"". A hetvenöt évvel ezelőtti eseményekről, hazánk szovjet megszállásáról, s annak rövid- és hosszútávú következményeiről Dr. Miklós Péter történész, múzeumigazgató beszél. "