A múzeumok néprajzi gyűjteményeiben számtalan tárgy található, ezek azonban nem vehetők kézbe, nem próbálhatók ki. A foglalkozás ezekből - az egykor hétköznapi, ma már különleges tárgyakból - mutat be jó néhányat, úgy, hogy nem csak nézni, de megfogni, és használni is lehet minden egyes darabot.

A különleges szerkezeteket, működésüket "testközelből" mutatja be a foglalkozás, amelyben a "lisztesmolnárok" életébe is bepillanthatunk.

A résztvevők foglalkozáson megismerkedhetnek a kemence típusaival, a kemence működésével, valamint használatával is.

Egy különleges faragási stílust ismerhetünk meg, a pásztorfaragást. A pásztorok, ezek a puszta törvénye által megkeményített emberek szabadidejükben különleges és változatos motívumokkal díszítették használati eszközeiket.

A Dél-Alföldön használt népi hangszerek tematikus bemutatása, ismertetése és megszólaltatása. Az énekzenei oktatásban szereplő paraszti hangszerek élményszerű megismerése.

A fazekasság az egyik legősibb népi mesterségünk, amelynek fontosságát számos honfoglalás kori régészeti lelet is tanúsítja.

A foglalkozáson kézbe vesszük a félelmetes visszacsapó íjat, megismerjük felépítését, megérezzük az ebben az ősi fegyverben rejlő erőt, mely rettegésben tartotta az akkori legnagyobb birodalmakat is.

Évezredek tapasztalatai tanították az embereket, miképpen használják legjobban ki egyik legnagyobb kincsüket, a bőrt.

Igazi Kalandban lesz részünk, ahol barangolásunk során megtudjuk, milyen kincseket rejt közvetlen környezetünk, akár városban (???), akár falun élünk.

A foglalkozás bemutatja a magyar hadtörténelem nagy eseményeit, fontos csatáit. Alátámasztjuk, vagy éppen megcáfoljuk a bemutatott eseményekhez kapcsolható általános téziseket.

A népmesei elemekkel teleszőtt foglalkozáson a gyerekek megismerkedhetnek a Dél-Alföld népi kultúrájával. Az óra során végigkísérhetik a főhős életének egy szakaszát, amelynek ők is aktív részeseiévé válnak: próbatételeken át segítik az ifjú halászt, hogy szerelmét megtalálja.

A körülbelül egy órás túra keretében a tanulók bejárhatják a Nomád Parkot, ahol jurtákba, földházba, boronaházakba léphetnek be, s akár 1000 évet is utazhatnak az időben.

A tankert létesítésének célja, hogy bemutassa az érdeklődők számára a biogazdálkodás módszereit és a környezetbarát gondolkodásmódra ösztönözze az ide látogató gyerekeket.

Saját magunk készítette vesszőkosárban vihetjük haza élményeinket Ópusztaszerről. Az alkotás öröme mellett sok érdekes dolgot is megtudhatunk a kosárfonás népi mesterségéről, technikájáról, a felhasználható anyagokról.

A gyerekek kézműves irányításával önmaguk válnak alkotóvá, felismerhetik a "semmiből valamit teremtés" örömét, az anyag megmunkálásának folyamatát; az elkészített munkákat pedig haza lehet vinni.

A Nomád Parkban elsajátítható ezt az ősi fonási technika. A honfoglalás korában használatos anyagokból, jellegzetes mintákat felhasználva készíthetik el a tanulók ma is divatos, egyedi öveket, karkötőket.

A foglalkozás Tisza-vidéki táj és ember kapcsolatát mutatja be az ármentesítés előtti időben. Célunk a témára vonatkozó földrajzi, történelmi, irodalmi ismeretek új összefüggésekbe helyezése.

Dédanyáink már-már elfeledett praktikáival ismerkedhetünk meg, melyek segítségével betekintést nyerünk a mosógép előtti világba, ahol többek között a mosószappan, hamu, ecet és szódabikarbóna volt a mosó asszonyok eszköze.

Birkagyapjú, víz és gyúrás: az így készült ősi textil, a nemez alkalmas ruhakészítésre, szőttesnek, a jurta vízhatlan befedésére, de akár virágot és labdát is könnyedén készíthetünk belőle.

Az írás az emberi kultúra egyik legfontosabb része. A rovásírás használata népünknél is több ezer éves múltra tekint vissza.

Hajfonatkorong, tarsolylemez, poncolás, préselés, ötvösiszap... Ilyen és ezekhez hasonló kifejezésekkel találkozhatunk a kézműves foglalkozáson, amelyen alkalmunk nyílik megismerni a magyarságra jellemző díszítőmotívumokat és beleshetünk a különleges tiszteletnek örvendő ötvösök munkájába is.

A középkori latin írásbeliség őrizte meg számunkra, hogy mi történt a honfoglalás idején. Krónikaíróink lejegyezték mindazt, ami szájhagyomány útján fennmaradt az emlékezetekben.

Boszorkánykonyha vagy patika? Az ördög füve vagy gyógynövény? A résztvevőkkel a szeri templom romjai közé lépve majd' tíz évszázadot utazunk vissza az időben.

A kemencében sütés tudományába avatjuk be a diákokat: dédanyáink is egymástól tanulták, és mi is megtudhatjuk, mitől lesznek igazán ízletesek az asztalunkra kerülő, kelt tésztából készült finomságok.

A lóval és "honfoglaló" gazdájával ismerkedhetnek meg a diákok a hagyományőrző közreműködővel tartott bemutató során.

A foglalkozás visszarepít bennünket abba az időbe, amikor őseink birtokba vették jelenlegi hazánk területét.