A magyar pénzverés történetét bemutató kiállításunk első termében Szent István király dénárjától az ország három részre szakadásáig követhetjük nyomon a magyar pénz változásait. A tárlók egy-egy kisebb időszak eseményeit mutatják be a pénzverésen keresztül. Így láthatjuk az István utáni inflációt, az ennek megfékezésére bevezetett aranyforintot, Mátyás pénzverését, valamint a királyi Magyarország és Erdély eltérő érméit.

A kiállítás többek között a világ áramellátásában, távközlésében és közlekedésében hírnévre szert tett mérnökök munkáit is bemutatja: Déry - Bláthy - Zipernowszky transzformátora, Jedlik Ányos dinamója, Puskás Tivadar telefonközpontja, Kandó Kálmán villanymozdonya segítette a XX. század elejének technikai forradalmát.

Az első szoba a Széchenyi család történetét mutatja be. A vagyonszerző, és ezzel a család felemelkedését biztosító Széchenyi György esztergomi érsek egészalakos képe mellett látható még itt a nemzetség leszármazási táblája, birtokainak elhelyezkedését ábrázoló térkép, valamint a XVII. századi fából faragott grófi címer.

Az új kiállítás Széchenyi életének egy elképzelt napjába sűrítve mutatja be a gróf szerteágazó tevékenységét. Ezen gazdasági és társadalmi modernizációs kezdeményezések jelentős része kapcsolódik a vízhez.