Eseménynaptár
2024. november
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2024.11.21. - 2024.12.21.
Budapest
2024.11.16. - 2024.11.16.
Pécs
2024.11.15. - 2024.11.17.
Fehérvárcsurgó
2024.11.12. - 2024.11.12.
Szolnok
2024.11.10. - 2024.11.10.
Szentendre
2024.11.10. - 2024.11.10.
Szentendre
2024.11.10. - 2024.11.10.
Budapest
2024.11.10. - 2024.11.10.
Budapest
2024.11.10. - 2024.11.10.
Gödöllő
2024.11.10. - 2024.11.10.
Szentendre
2024.11.09. - 2024.11.09.
Győr
2024.10.29. - 2025.02.09.
Budapest
2024.10.18. - 2024.11.22.
Dunaújváros
2024.09.29. - 2024.10.27.
Veszprém
2024.09.27. - 2024.10.27.
Szombathely
2024.09.20. - 2025.01.31.
Budapest
2024.09.18. - 2024.10.18.
Veszprém
2024.09.13. - 2024.12.13.
Szeged
2024.09.13. - 2024.11.24.
Sepsiszentgyörgy
2024.09.07. - 2024.10.25.
Kecskemét
Központi Bányászati Múzeum - Sopron
Központi Bányászati Múzeum
Cím: 9400, Sopron Templom utca 2.
Telefonszám: (99) 312-667, (99) 338-902
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-V 10-18
XI.1-IV.1.: K-V 10-16
Sopronnak, ennek az évezredes múltú településnek, a múzeum alapítását megelőzően, már évszázados kapcsolatai voltak a bányászattal. A történeti Magyarországon először Sopron Szabad Királyi Város erdejében, a később Brennbergbányának nevezett területen kezdték meg a véletlenül fellelt széntelepek ipari célokat szolgáló művelését, 1753-ban. Az 1795-től egyre jelentősebb méreteket öltő bányászkodás folyamatos fejlesztése nyomán a 19. század utolsó évtizedeire Brennberg az ország legjelentősebb és legkorszerűbb szénbányájává vált. tovább
Állandó kiállítások
Bányavárosi szövetségek a középkorban
Az alsó-magyarországi bányavárosok szövetsége 1380-tól működött, a felső-magyarországi bányavárosoké 1487. decemberétől. Gazdálkodásuk egyik jellegzetessége a bányapénz volt, amely egy-egy bányaváros olyan fizetőeszköze volt, amelyet csak ott fogadtak el. tovább
Bányahegy. Körmöcbánya, 1750
Belépve a terembe külön posztamensen csodálható meg az 1750-es években ismeretlen ötvös által Körmöcbányán készített "Bányahegy", mely 30 féle ásványból készült, alakjait pedig ezüstből formálták. Az ötvösművészeti remek a korabeli bányászat technikáit és módszereit tudományos pontossággal mutatja be. tovább
Szénbányászat a 20. század közepén (makett)
A 20. század második felének szénbányászatára jellemző gépesített, tömegtermelő munkahelyet mutat a frontfejtéses, (várpalotai magyar hidraulikus pajzzsal (VOB-HP-108.) biztosított, marótárcsás német jövesztőgéppel és folyamatos szállítóberendezéssel (kaparó) felszerelt bányarekonstrukció. A hidraulikus pajzs-biztosítás magyar találmány. A gépesített frontfejtés a széntermelés gazdaságos formája tovább
Auraria Romano-Dacica: Kölesi Sámuel, 1717, Nagyszeben
A korabeli bányászati szakismeretek összefoglalásaként 1714-ben, Lipcsében kiadták Nikolaus Voigteln: Geometria Subterronea című művét, amely később tananyag volt a selmeci Akadémián. Hasonló célt szolgált az Akadémia első bányaművelés tanárának a könyve (Delius: Bányaművelés, Bécs 1773.) is. Az első magyar nyelven megjelent ásványtani ismereteket, Benkő Ferenc: Köveknek és érceknek külső megismertető jegyeiről (Bécs, 1786) című könyve képviselte. tovább