Eseménynaptár
2024. október
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
2024.10.30. - 2024.10.30.
Budapest
2024.10.30. - 2024.10.30.
Kaposvár
2024.10.30. - 2024.10.30.
Budapest
2024.10.30. - 2024.10.30.
Komló
2024.10.30. - 2024.10.30.
Budapest
2024.10.30. - 2024.10.30.
Budapest
2024.10.30. - 2024.10.30.
Budapest
2024.10.30. - 2024.10.30.
Kecskemét
2024.10.30. - 2024.10.30.
Gödöllő
2024.10.30. - 2024.10.30.
Budapest
2024.10.29. - 2025.02.09.
Budapest
2024.10.18. - 2024.11.22.
Dunaújváros
2024.09.29. - 2024.10.27.
Veszprém
2024.09.27. - 2024.10.27.
Szombathely
2024.09.20. - 2025.01.31.
Budapest
2024.09.18. - 2024.10.18.
Veszprém
2024.09.13. - 2024.11.24.
Sepsiszentgyörgy
2024.09.07. - 2024.10.25.
Kecskemét
2024.09.01. - 2024.10.31.
Veszprém
2024.08.01. - 2024.09.01.
Budapest
Központi Bányászati Múzeum - Sopron
Központi Bányászati Múzeum
Cím: 9400, Sopron Templom utca 2.
Telefonszám: (99) 312-667, (99) 338-902
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-V 10-18
XI.1-IV.1.: K-V 10-16
Állandó kiállítások
Tűzgép (modell, M=1:10)
A bányagépesítés fejlődését modellek szemléltetik a kiállításon. Az emberi erő koncentrálását eredményezte a 15. századtól alkalmazott taposókerék. Tulajdonképpen egy végtelenített létráról van szó, melyen felfelé mászva a vitlások saját súlyukkal húzták fel a termelvényt az aknából. tovább
Szénbányászat a 20. század közepén (makett)
A 20. század második felének szénbányászatára jellemző gépesített, tömegtermelő munkahelyet mutat a frontfejtéses, (várpalotai magyar hidraulikus pajzzsal (VOB-HP-108.) biztosított, marótárcsás német jövesztőgéppel és folyamatos szállítóberendezéssel (kaparó) felszerelt bányarekonstrukció. A hidraulikus pajzs-biztosítás magyar találmány. A gépesített frontfejtés a széntermelés gazdaságos formája tovább
A Főiskola épülete 1919-ig Selmecbányán volt.
III. Károly rendeletére 1735-ben Mikoviny Sámuel vezetésével bányatisztképző iskola kezdett működni Selmecbányán. A tanulmányi idő két esztendő volt. Az iskolát 1762-ben Mária Terézia főiskolai rangra emelte, létrehozva a bánya- és kohómérnöki szaktudást adó Bányászati Akadémiát Selmecbányán. tovább
Auraria Romano-Dacica: Kölesi Sámuel, 1717, Nagyszeben
A korabeli bányászati szakismeretek összefoglalásaként 1714-ben, Lipcsében kiadták Nikolaus Voigteln: Geometria Subterronea című művét, amely később tananyag volt a selmeci Akadémián. Hasonló célt szolgált az Akadémia első bányaművelés tanárának a könyve (Delius: Bányaművelés, Bécs 1773.) is. Az első magyar nyelven megjelent ásványtani ismereteket, Benkő Ferenc: Köveknek és érceknek külső megismertető jegyeiről (Bécs, 1786) című könyve képviselte. tovább
Bányahegy. Körmöcbánya, 1750
Belépve a terembe külön posztamensen csodálható meg az 1750-es években ismeretlen ötvös által Körmöcbányán készített "Bányahegy", mely 30 féle ásványból készült, alakjait pedig ezüstből formálták. Az ötvösművészeti remek a korabeli bányászat technikáit és módszereit tudományos pontossággal mutatja be. tovább
Bányavárosi szövetségek a középkorban
Az alsó-magyarországi bányavárosok szövetsége 1380-tól működött, a felső-magyarországi bányavárosoké 1487. decemberétől. Gazdálkodásuk egyik jellegzetessége a bányapénz volt, amely egy-egy bányaváros olyan fizetőeszköze volt, amelyet csak ott fogadtak el. tovább
Kalcit, Kvarc, Pirit (Kapnikbánya, ma: Cavnic - Románia)
A Kárpát-medencében az első széntelepet 1735-ben a Sopronhoz tartozó Brennbergen nyitották. A kiállítóterem főfalán látható falfestmény emléket állít a bányanyitásnak, s a magyar bányászat másik két kiemelkedő eseményének. tovább
Múzeumi kínálatunkból: Digitális érmetár, digitális állománykatalógus, mellyel virtuálisan "megnyitottuk" raktárainkat, valamint interaktív vezetés az energiahasznosítás történetéről modellek segítségével. tovább
Múzeumi mozi
A videókivetítős rendszerben működő múzeumi mozi az elmúlt 50 év bányászati témájú híradó, oktató, balesetvédelmi és szakmai filmterméséből mutat állandóan változó tartalmú válogatást. tovább