A pajzsokat a támadások kivédésére használták századokon keresztül, majd a címerek legfontosabb része lett. A foglalkozáson megismerkedünk kialakulásával, történetével és típusaival. Elemezzük a címerpajzson használatos színeket, mesteralakokat és címerképeket, külön figyelmet fordítva az Egerben fontos szerepet játszószó történelmi személyek címerábrázolásaira.

A meseíró Gárdonyi Gézát szeretnénk bemutatni a gyerekeknek egy-egy választott történeten keresztül. A foglalkozáson a szereplők kerülnek figyelmünk középpontjába. Megbeszéljük, mi jellemzi őket, milyen tulajdonságaikkal találkozhattunk. Miután megismerkedtünk velük, mindenki elkészíti a kedvenc mesehősét agyagból és textilből.

A papír története szorosan összefügg az írásbeliség alakulásával. A foglalkozáson először röviden áttekintjük a papír készítésének előzményeit. Beszélünk a merített papír elterjedéséről, a szükséges alapanyagokról és készítésének lépéseiről. Az óra második felében a résztvevő gyermekek hagyományos eljárással saját kezűleg merítenek papírt.

Gárdonyi Géza titkosírása mindig is sok találgatásra adott okot. A foglalkozás során „megfejtjük” Gárdonyi titkát és a tibetűkkel számos játékot próbálunk ki. (titkosírásos tilitoli, tikosírásos kockajáték, szövegírás tibetűkkel.)

A katonák – így a végvári katonák is – éveken át tartó kiképzésük során váltak alkalmassá feladatukra. Az Apródiskolában a gyerekek is képzeletbeli vitézekké válhatnak, ha végrehajtják az öt állomás játékos, ügyességi feladatait.

A foglalkozás célja, hogy bemutassa a kézzel írott középkori könyvek anyagát, készítési technikáját, megismertessen a középkori kódexfestészet remekeivel. A könyvek díszítésén keresztül tanulmányozzuk a miniatúrák, iniciálék készítőinek munkáját.

A gyerekek egy zoknicsata keretein belül, játékos formában ismerkedhetnek meg a kora újkor harcászatával. Két csapatra bontva tapasztalhatják meg egy erőd ostromlásának fortélyait. Ajánljuk azoknak a csoportoknak, akik sokat szeretnének mozogni, érdekes számukra a harc, de nem áll távol tőlük a becsületes játék sem.

A foglalkozás bepillantást enged egy több ezer éves múlttal rendelkező technika rejtelmeibe. A történeti korok zománcozott művei segítségével áttekintjük az ötvösművészet remekeit. A foglalkozás további részében a gyerekek a tűzzománc technika alapjaival ismerkednek meg és elkészíthetik egyedi tervezésű ékszereiket.

Az öltözet kiemeli az előnyös tulajdonságokat, díszít, felhívja a figyelmet, véd, melegít és sok esetben egész szimbólumrendszert hordoz. A foglalkozáson bemutatjuk az egri népviseletet, melyet a gyerekek magukra is ölthetnek. Az óra végén papírbabát öltöztetnek föl a már megismert viseleti darabok alapján, melyet megfesthetnek.

A foglalkozáson a gyermekekkel játékos munka során a nemezelés alapjaival ismerkedünk. Bemutatjuk, átélhetővé és megtapasztalhatóvá tesszük ezt az ősi technikát. Elsajátítják a gyermekek az alapvető munkamódszereket, tépkedünk, tömörítünk, szappanozunk, simogatunk, gyúrunk, gömbölygetünk.

Az egri vár hadnagya messze földön híressé vált tüzes találmányaival. A foglalkozás során megismerhetik a gyerekek Bornemissza Gergely életét, tűzszerészi leleményességét. Felelevenítjük Tinódi Lantos Sebestyén, Gárdonyi Géza műveinek részleteit a találmányokra vonatkozóan.

Egy, a mai Egri várat ábrázoló makettet körbejárunk, „madártávlatból” alaposan megfigyelünk, majd összehasonlítjuk az 1552-es egri vár képével.

A foglalkozáson a gyermekekkel játékos munka során a nemezelés alapjaival ismerkedünk. Bemutatjuk, átélhetővé és megtapasztalhatóvá tesszük ezt az ősi technikát. Elsajátítják a gyermekek az alapvető munkamódszereket, tépkedünk, tömörítünk, szappanozunk, simogatunk, gyúrunk, gömbölygetünk.

Észak-Magyarország népi kultúrájának játékszereit és a gyermekfolklór gazdag változatait ismerhetik meg a gyermekek. Bepillantást nyerhetnek a különböző életszakaszok jellegzetes játékaiba. A lányok a babák öltöztetésének rendjét, a miniatűr háztartási eszközöket, a fiúk a kicsinyített munkaeszközöket vehetik kézbe.

Az Ostrom 38 napja - Játék az ostromhoz, Eger és Magyarország történetéhez kapcsolódó kérdések segítségével. A játék során 2-2 magyar és török csapat küzd egymással. A játék célja kettős: a törököknek el kell foglalni az Egri vár stratégiai pontjait, illetve a vár egészét, a magyaroknak pedig meg kell akadályozni a törökök várfoglalását.

A foglalkozás bevezető részében arra keressük a választ, hogy mikortól, és miért építettek várakat? Milyen anyagból készültek, mik a legfontosabb építészeti elemei?

A foglalkozás során Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének világával ismerkedünk meg. Érdekes keletkezéséről, a regényírás nehézségeiről beszélgetünk, miközben a kéziratokat, Gárdonyi relikviáit is kézbe vesszük. A foglalkozás második felében lajstromjátékot játsszunk. Mindenki új szerepet találhat ki magának, és újraírjuk, újrajátsszuk a regény néhány jelenetét.

Gárdonyi életműve messze túlmutat az Egri csillagok című regényen. Sokoldalúságát, izgalmas életét, műhelytitkait, írói módszereit mutatjuk meg az otthonában.

Mit jelent az a szó, hogy játék, játszani? Mikor, miért és hogyan játszunk? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az óra bevezetőjében, majd műtárgyak segítségével megismerhetik a kisdiákok, hogy mivel és hogyan játszottak a gyerekek vagy a felnőttek az egyes történeti korokban.

A foglalkozás során a gyerekek műtárgymásolatokat kapnak a kezükbe, melynek megfejthetik történetét. Az egyéni módon konstruált emlékek közül kiválogatjuk azokat az információkat, melyek egy múzeumban őrzött tárgy történetét jelenthetik. Az öt gyűjteményi egységéből bemutatott tárgyak együttese elvezeti őket a nagybetűs történelemig.

A foglalkozás helyszíne a megújult Kazamata, ahol rövid, a várakról szóló bevezető beszélgetés után az óvodások egy sétát tesznek. A gyerekek a kezükben egy kép részletét (puzzle-darab) tartják, amely a kiállításban látható tárgyról készült.

Gárdonyi Géza Egri csillagok regényének egyik kulcsfontosságú tárgya egy gyűrű. A foglalkozás során végig követjük útját, hogyan kerül egyik szereplőtől a másikhoz, mit jelent ez a tárgy Jumurdzsáknak. Felidézzük, hogy különböző történeti korokban milyen talizmánok, amulettek váltak fontossá a hajdani embereknek.

A régészeti foglalkozást a történeti kiállításban kezdjük, ahol rövid sétát teszünk. Beszélgetünk a múzeumról és a kiállításról, arról, hogy hogyan kerülhetnek ezek a tárgyak a vitrinekbe, ki a régész, mivel foglalkozik?

A "Kincses térkép az Egri várban" nem egy hagyományos múzeumpedagógiai foglalkozás. Az osztályok önállóan, foglalkoztató füzet segítségével vesznek részt egy játékos várfelfedező sétán. A foglalkozás végén kiderül mi a keresett kincs, mit is rejt a titok.

A szűr a magyar nép legősibb és legkedveltebb ruhadarabja. Egerben 22 mester egy saját típust alakított ki, a teljesen telehímzett szűrt. A gyerekek megismerkedhetnek a férfi ruhadarab szabásával, díszítésének különféle technikáival, a rózsa, tulipán, szegfű, rozmaring díszítőelemek elterjedésével a népi kultúrában. A foglalkozás végén a számukra kedves motívumot kihímezhetik.

A vár 4,5 hektáros területe felfedezésre vár. A játék során csapatokban, térkép segítségével járják be a gyerekek a vár helyszíneit, keresik meg azokat a dolgokat, amelyeket az átlag látogató szeme elkerül. Ajánljuk azoknak a csoportoknak, akik szeretnének egy kicsit mozogni, miközben érdeklődnek a környezet történelmi háttere iránt is.

Fontos szempont egy ostromnál a megfelelő stratégia, amelyet a gyerekek egy zokni-csatában meg is tanulhatnak!

Mit jelent az a szó, hogy játék, játszani? Mikor, miért és hogyan játszunk? Ezekre a kérdésekre keressük a választ az óra bevezetőjében, majd műtárgyak segítségével megismerhetik a diákok, hogy mivel és hogyan játszottak a gyerekek vagy a felnőttek az egyes történeti korokban. Az óra második felében ostromjátékot tanulnak.

A foglalkozáson a középkori kőfaragó mesterség szerepével, az építőműhelyek és a céhek kialakulásával ismerkedhetünk meg. Megvizsgáljuk milyen mesterségbeli tudással rendelkezhettek az Egri vár kőfaragói a kiállításokban látható kőemlékek alapján. Egy kiválasztott motívum segítségével mintadarabot készítünk a foglalkozás második felében.

A gyerekekkel a foglalkozás első felében a régész hivatásával, munkájának legfőbb eszközeivel ismerkedünk meg. Sorra vesszük a régészeti korszakokat, beillesztjük ezeket a régészeti idővonalra. A foglalkozás második felében a régészeti homokozóban a gyerekek maguk is kipróbálhatják a különleges mesterséget.

A népviselet színes alapanyagának előkészítéséhez használták régen a kékfestő eljárást. A kékfestő mesterek hagyományos technikáját idézzük fel a foglalkozás elején fotók segítségével. Majd eredeti dúcok segítségével a diákok terítőt készíthetnek.

Az Egri vár története című kiállításban végignézzük a püspöki palota rekonstruált cserépkályháit, ismertetjük a korabeli fűtési rendszer használatát. Megismerkedünk a gótikus és reneszánsz kályhaszemek motívumkincseivel. A gyerekek a foglalkoztató teremben egy gránátalmás kályhacsempét festhetnek meg.

Az Egri vár a Dobó István Vármúzeum számos gyűjteményének, műtárgyának ad otthont. A foglalkozás ennek – a látogatók számára kevésbé ismert – világnak a titkait fedi fel. A régészeti feltárások során előkerült leletanyagok konzerválása a restaurátorok munkájának eredménye.

Az egri vár története című kiállítást úgy mutatjuk be, hogy minden teremben egy-egy játékot játszunk – az 5 érzékszerv segítségével.

Az óra első felében Gárdonyi Géza Bolond Istók utazása című meséjét hallgatják meg, és a mesével együtt élve utánzósat játszanak a gyerekek, majd az író egykori otthonába látogatunk. A ház bemutatása során az íróról, az életéről, munkásságáról kapnak fontosabb információkat. A foglalkoztató terembe visszatérve könyvjelzőt készíthetnek.

Ezen a foglalkozáson a török korral ismerkedünk meg játékos formában – mondóka, ének, mese segítségével. Egy kis bevezető beszélgetés után mondókázva, együtt rajzoljuk meg a török basát, akinek számos tulajdonságát sorra vesszük és megbeszéljük.

A foglalkozás során a palóc vidék konyhájának tárgyi világát mutatjuk be. Megismerhetik a lakodalom szokásrendjét, az egykoron készült ételeket, kalácsokat, összeállíthatják az ünnepi vacsora menüsorát. Viseletbe öltözve eljátszatják a kásapénz szedését és a vőfély segítségével felelevenítjük az ételt beköszöntő verseket.

Az óra első felében Gárdonyi Géza házába látogatunk. A ház bemutatása során az íróról, az író életéről, munkásságáról kapnak ismeretet a gyerekek. Visszatérve a várba a „Mióta haragszik a kutya a macskára?” című bábjátékot nézik meg. A mese után könyvjelzőt készíthetnek.

A foglalkozás bevezető részében megismerkedünk a történeti kiállításban látható mennyezet díszítményeivel, a növényi ornamentikával, a figurális ábrázolásokkal. Igyekszünk minél több irányból megközelíteni és megfejteni a festő asztalosok által használt gazdag jelképrendszert.

A várat ábrázoló nagy játékmezőn szín-dobókockával haladunk, és az egyes állomásokra érve együttesen oldják meg, végzik el az adott feladatot a csapatok tagjai. Az a csapat győz, akinek a bábuja leghamarabb viszi célba a titkos borítékot az üzenettel.

Az egyik legősibb világítási fajta a gyertya. Felidézzük, milyen szimbolikus jelentéseket hordoz a magyar néphitben. Gyertyamártó mester műhelyét egy kis filmben mutatjuk be. A gyerekek megismerhetik és kipróbálhatják a gyertya mártásának folyamtatát.