Hatvany Lili könyve nem klasszikus értelemben vett szakácskönyv, amiből a kezdő háziasszony tanulhat, inkább a konyhaművészetben jártas hölgyek nyerhetnek belőle ötleteket, hogy színesítsék a főzési palettájukat. A szerző nem kizárólag recepteket közöl, hanem el is gondolkodtatja a mindenkori olvasót.

Balog Kálmán ennél a szakrális tematikájú kisgrafikájánál sem hagyta el a 2001 áprilisi műveit általánosan jellemző pókháló motívum alkalmazását. A háló vonalai itt nem sűrűek, inkább csak a keresztre szegeződő tekintet irányát segítő kompozíciós elemek mint valódi pókhálók.

Bár március 25. most hűvös idővel érkezett, a kereszténység, a néphit és a gazdasági év ebben az időpontban különleges fordulópontot köszönt: Gyümölcsoltó Boldogasszony napját. A ’gyümölcsoltó’ szó szimbolikája egyértelmű: március 25-e Mária csodás fogantatásának napja, éppen 9 hónap múlva – azaz december 25-én, karácsony első napján – következik Krisztus születése.

A karnevál idejére előtérbe került az élvezetek hajszolása (kicsapongások, orgiák), a mértéktelenség (túlzott étel- és italfogyasztás) és az erőszakosság. A rendet felborítva kezdetét vette a káosz, és a világ is tótágast állt. Pár napra megszűnt a hierarchikus rend, és az egyenlőség vette át a helyét - a bolondok királyának megválasztásával.

A magyar tudományos élet kitűnősége: Szent-Györgyi Albert, egyetemünk Nobel-díjas professzora néhány héttel ezelőtt eltűnt Szegedről... Ezek után elképzelhető, milyen nagy volt néhány szegedi turista meglepetése, amikor a Radnai-havasokban járva, egy primitív kis menedékházban, 1650 méter magasságban felfedezték Szent-Györgyi professzort...

A törökök kétféle fürdőt ismertek, a gőz- és a termálfürdőt. A gőzfürdő öltözőteremből, átmeneti helyiségből és forró fürdőteremből állt. Ez utóbbinak a közepét azonban nem medence, hanem egy nagy márványlap, a „köldökkő” foglalta el, amely masszírozásra szolgált...

Szeptember 20-án először 10 óra körül, majd délben vészes szirénahangok búgtak a város felett. Nem féltünk, mert olyan általános volt ez a mindennapi légiriadó, hogy elbizakodottságunkban fel sem vettük. Fél egy múlt, mikor ebédhez ültünk. Egyszerre mennydörgésszerű robajjal rázkódott meg a Föld. Halálsápadttá váltak az arcok: bombáznak!

1993-ban jelent meg az a cikk Tóth Péter tollából, melyben a Hatvan névre hallgató településeket besenyő eredetre vezette vissza. Véleménye szerint a Hatvan településnevek nem a számnévre eredeztethetőek vissza, hanem egy félrehallás következményei: a besenyő-török eredetű chatwan/chatman szót egy német krónikaíró értelmezte hatvannak.

Egy-egy sikeresebb évben a gyümölcstermesztés komoly összeget is jövedelmezhetett. A dinnyehasznot a csányiak nem úgy használták fel, ahogy egy átlagos parasztember tette volna. Legtöbbször nem a termőterületeiket igyekeztek megnövelni, hanem lakóházukat tették kényelmesebbé, vagy a hagyományos viseletük helyett vásároltak elegáns, városi ruhákat.

Bár nem ugyanakkor érkeztek a Kárpát-medencébe, a régészeti leletek alapján elmondható, hogy a kelták és a szkíták viszonylagos békében éltek, és egyfajta asszimiláció is végbement a két népesség közt. Minderről többek között a kevert temetőik tanúskodnak, ahol egyaránt kelta és szkíta tárgyakat is felleltek a régészek.

1950. június 19-én az újhatvani templom előtt tüntetés zajlott le a ferencesek kitelepítése miatt. A város akkori vezetőinek nem sikerült a nagyszámú, imádkozó, éneklő tömeget távozásra bírni. Délutánra Budapestről és Miskolcról is megérkeztek az államvédelmi erők fegyveresei. Este aztán megkezdték a tömeg oszlatását...

Hatvan első nagyüzemét 1889-ben Deutsch Ignác és Fia (DIF) magáncége alapította. Az egykor – több kontinensre is exportáló – hatalmas és nagy múltú gyár mindennapjairól ma már csak azok a történelmi emlékek, források árulkodnak, amelyek megtalálhatóak a Cukorgyári Emlékházban, vagy azok a néhai üzemi épületek, amelyek még állnak az egykori cukorgyár területén.

Más szakmában dolgozó iparosok csúfolták így a szegény takácsokat, mivel az állandó nyomás miatt a takácsot kékre, zöldre dörzsölte a melldurung, amelyre naponta legalább százszor is rá kell feküdnie, ha valamiért előrehajolt a szövőszékben...

Annak, hogy valaki megválik hagyományos ruházatától, egy gyűjteménynek ajándékozza és műtárgyként tekint rá, számos oka lehet. A hagyományos viselet elhagyását indokolta például egy fiatal lány házassága. Ha parasztlány és iparoslegény esküdött össze, a fiatalasszonyt férje családja többször „kivetkőztette”, hogy új közege normái szerint öltözködhessen...

Az egyik fájó mementója a régészetnek, ha egy lelőhely emberi kezek által válik semmissé. Szántó Lóránt múzeumigazgató maga is szemtanúja volt egy ilyen rombolásnak. Egy teljes Árpád-kori temető - felfedezését követően mindössze pár hét leforgása alatt - szinte teljesen megsemmisült: ezúttal azonban nem a tatárok keze által...

Egy francia szociológus 1903-ban könyvet adott ki egy öttagú hatvani jobbágycsalád életkörülményeiről, táplálkozásukról. A következőket írja: étkezésük alapvető elemei a gabonaneműk, a sertéshús és a szalonna, böjti napokon szívesen fogyasztanak halat és tésztaételeket. A húsfélét leggyakrabban paprikás húsként fogyasztják, sűrű levű, tartalmas pörkölt formájában.

A hatvani trianon emlékművet a békediktátum aláírásának 91. évfordulóján avatták fel. A szobor egy kettéhasadt szikla, amelynek mindkét belső részén egymástól elszakított, de egyfelé nyúló kezek adják a lényegi mondanivalót. A szobor megoldásában nem egyszerűen a kezek a hangsúlyosak, hanem az „egymást szinte érintő” ujjak.

Az elhunytakat hamvasztották, a halottak maradványait pedig a gödörbe szórva, valamilyen szervesanyagba csomagolva vagy egy edénybe, urnába helyezve tették a sírba - sokszor kerámia-együttesekkel együtt. Temetőiket mindig a településeiktől távolabbi területen jelölték ki, általában több kisebb, gyaníthatóan nagy családi temetőket létesítve. Ilyen temetők sejthetők a kishatvani csárdánál is...

A Csörsz-árokról elmondható, hogy az Alföld egyik legnagyobb ókori tájtörténeti emléke: összesen 1260 km hosszú védművonal. Egy újkori legenda szerint Csörsz vezér azért ásott árkot, hogy szerelméhez el tudjon jutni hajóval. Ennél azért tudományosabb magyarázatokat is találhatunk a Csörsz árok keletkezésére...

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum a történelmi Magyarország területének több mint kétharmad részének elvesztésével járt. A békeszerződés ellen, már aláírásának pillanatában, az egész magyarság tiltakozott, emlékműveket, ereklyés országzászlókat emeltek. A tiltakozás alig ismert eszközei voltak a templomi harangok - és az feliratai is...

Míg a pünkösdölés a gyerekek szórakozása, addig az ügyességpróbákkal egybekötött pünkösdi királyválasztás a fiatal legényeket érintette. A szerencsés győztes egy évig valóban szinte uralkodóként viselkedhetett: társai mindenben engedelmeskedtek neki, kötelezettségeit mások viselték, minden mulatságra meghívták, borát a földesúr fizette.

Gergely Tibor már diákévei alatt kitűnt rajztehetségével, főleg tanárairól készített karikatúráival hívta fel magára a figyelmet. Érett művészként is híresek voltak karikatúrái, ugyanakkor könyvillusztrációkat is készített. Az Amerikába emigrált művész a Wheel on the Chimney című könyv illusztrálásáért elnyerte a gyerekkönyvek illusztrációit elismerő Caldecott Medal-díjat.

Hatvan már a középkorban is jelentős szereppel bírt, hiszen a település az utak kereszteződésénél alakult ki. A premontrei szerzetesrend is meglátta a nagy forgalmú helység adta előnyöket, így saját monostort alapítottak Hatvanban, amelynek épülete azóta nyomtalanul eltűnt. Hajdanán azonban nagy jelentőséggel bírt: plébániája is volt, és hiteleshelyként is működött.

Bojár Sándor fotóriporter 1938-ban készült hatvani vonatkozású fotóiból korábban már bemutattunk néhányat a kastélyról, annak belsejéről, a gyönyörű parkról és a majorságról. Most viszont néhány fotót közlünk abból a sorozatból, melynek darabjain a kastély lakóit és vendégeit láthatjuk ebédelni, a gyerekeket a nevelőnővel, a kikapcsolódást a parkban.

1876-ban - a nemzetközi régészeti és antropológiai konferenciára - a világ számos országából érkeztek tudósok Magyarországra. Hatvanba is ellátogattak, ahol egy igen különös ásatáson vettek részt. Az egyszer már kiásott sírokat a kedvükért újra betemették, így az illusztris vendégeknek lehetőségük nyílt arra, hogy ezúttal ők ássák ki...

Ottlyk György, Thököly Imre iskolatársa és brigadérosa, volt császári ezredes 1702-ben Salmis Károly Ottó herceg uradalmi prefektusaként igyekezett képviselni megbízója érdekeit. Akkor még nem sejthette, hogy hosszú, békés időszak helyett rövid ideig tudja feladatát ellátni, és ismét kardot kell ragadnia.

A „Konyhapénzem legyen elég, mindig finom lesz az ebéd” – típusú kijelentéseken kívül a falvédők őriznek slágerszövegeket, vallási intéseket, gyerekek szórakoztatására előlépő mesealakokat, sőt politikai állásfoglalásokat is. Utóbbiak leggyakrabban az első világháborúhoz kötődnek, a katonasors szomorúságát közvetítik vagy a trianoni békediktátum következményeit fájlalják.

A késő középkori (14-16. századi) Magyarország divatjáról elmondható, hogy az ékszerek népszerűsége lecseng, a hangsúly áttevődik a ruha anyagára és díszítésére. A viselet legfőbb éke mind a nőknél, mind a férfiaknál, sőt a gyerekeknél is az öv lesz, kvázi ez válik „ékszerré”, valamint nagy népszerűségnek örvendenek az ún. fejesgyűrűk.

A Hatvany Lajos Múzeum egykori igazgatója, dr. Fogarasi Klára még 1985-ben vásárolt meg Bojár Sándor fotóművésztől több mint másfélszáz üvegnegatívot, amelyeken hatvani felvételek láthatók - a kastélyról, a kastély messze földön híres parkjáról és a nagygombosi major akkori, rendezett állapotáról is.

A kávét először Jemenben, a 15. században kezdte el használni egy vallási közösség, a szurfi dervisek rendje abból a célból, hogy az Istennel való titokzatos egyesülést szolgáló éjszakai szertartásaikon (zikr) elűzzék az álmot és a fáradtságot.

A Reformáltus Élet címlapján Munkácsy Mihály Pilátus-ábrázolása az újság virágvasárnapot köszöntő, 1937. március 20-án kiadott számának nyitóoldalán jelent meg. A festmény Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című alkotásának részlete. A művész a római helytartót ülő helyzetben, gondolataiba merülve, fejét kicsit lehajtva jelenítette meg.

A hatvani múzeum első szakmai szintű régészeti kiállításának megnyitójára 1971. október 17-én került sor. Az előkészületek közel másfél hétig tartottak, hiszen a szakemberek létszáma ekkoriban csak 1 főt tett ki! Ez a személy Szántó Lóránt volt, nagykökényesi tanító, aki ez év tavaszán lett a múzeum igazgatója.

A Hatvany Lajos Múzeum történeti gyűjteményében található 443 éves prédikációs könyv, amely az adventtől húsvétig tartó időszakra szóló prédikációkat foglalja magában. A két éve restaurált példányt még az intézmény megalakulása előtti években Dr. Fister Károly ajándékozta a Múzeum alapítójának.

A kenyérsütés rendszerint szombaton zajlott, pontosabban szombat éjjel, hogy a sok ismételt dagasztás és kelesztés után vasárnap reggelre elkészülhessen a friss kenyér. Egy hétre való mennyiséget sütöttek, és a vasárnapot is új kenyérrel tisztelték meg.

A XIX. századi Magyarországon és egész Európában a kolera volt a legpusztítóbb és legrettegettebb betegség. A szakirodalom az első 5–6 legismertebb homeopata orvos közt emlegeti Moskovitz Mórt, aki a többiekhez hasonlóan, az 1831-es kolera járvány idején sikeresen bizonyította módszerük hatásosságát.

Édes János - a "Társalkodó" 1839. április 20-i számában - multságos leírást ad a Hatvan környéki közlekedés múltbéli viszontagságairól - a hasig érő sárról, a kitört kocsikerekekről, az elcsigázott lovakról - és üdvözli az új töltést, ami ekkorra már Aszód és Hatvan között részben állt, és védte a földeket a Zagyva áradásaitól. Tartsunk vele egy kanyar erejéig!

A csodaszarvas - mint a túlvilágra átsegítő állat - nemcsak a magyar krónikákban (Gesta Hungarorum, Képes Krónika) tűnik fel, hanem más népeknél is. Jordanes, a gótok krónikása szerint például a hun vadászokat szintén szarvas vezette.

Az I. világháború végét követő zűrzavaros, forradalminak nevezett időszakban az iglói géppuskás tanfolyam legénységéből szerveződött alakulat állomásozott Hatvanban. A nem éppen költőfejedelem Meskó Cyrillnek pedig, aki az állomány géppuskása volt, pont ez a hatvani tartózkodás adott lehetőséget első verseskötetének megjelenésére...

A Pákh-gyűjteményben található az a vázlatrajz, amelyet Munkácsy tanára, Szamossy Elek (1826-1888) ajándékozott Szász Károlynak. Szász Károly számára a Munkácsy Mihállyal való szellemi és személyes találkozásra azonban csak 1882-ben nyílt lehetőség, amikor Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című festményét Budapesten bemutatták.

A Szent Sebestyén fogadalmi emlékművet az 1739 tavaszán kitört pestisjárvány túlélői állíttattak hálából. A járvány 1740. január 20-ig tartott, és összesen 568 áldozatot szedett. Köztük volt a 45 éves Palics János prépost és más papok. A lakosságnak mintegy 60%-a hunyt el.

A turbános sírkő feltehetőleg az itt állomásozó török katonák egyikének síremléke lehetett. A turbán formája és maga a sírkő mérete jelezhette a kortársak számára az elhunyt rangját. A lelet a múzeum alapításakor (1969) Doktay Gyula múzeumigazgató házának kertjében állt másodmagával.

A Vasárnapi Újság 1868. október 4-én megjelent száma majdnem egy egész oldalt szentelt a Cívis Városban 1868. szeptember 20-án megrendezett kórustalálkozónak, amelyről „A debreczeni dalárünnepély” címmel számoltak be. Munkácsy Mihály fél oldalt betöltő rajza, a dalos ünnep hivatalos részének zárópillanatát örökítette meg.

Daniel Defoe neve legtöbbünk számára gyermekkorunk kalandregényét, Robinson Crusoe történetét idézi fel. Azonban Defoe-nak sokkal súlyosabb, komorabb írásai is születtek: az egyik ilyen A londoni pestis című, életrajzi ihletésű műve. Az író még gyermekként, maga is személyes átélője volt a 1665-ös londoni pestisnek.