A legenda szerint Luthert gyermekkorától zaklatta az ördög. Luther imádkozással, énekléssel vagy nagyon drasztikus módszerrel: a tintatartó elhajításával védekezett az ördöggel szemben. Egyik éjjel az ördög ébresztette fel, mire Luther egy merész dobással hozzávágta a tintatartót.

Bihari Andrea – művésznevén Ynda – tehetséges siófoki festőművész. Fiatalsága ellenére számos kiállítás, sok értékes munka, rendszeres, folyamatos megrendelések állnak már mögötte. Festészetére a laza, könnyed, ám végtelenül pontos ecsetkezelés, az üde színek jellemzőek. Kedvelt témái a csendéletek, arcképek, tájak. Néha szürreális, szimbolikus témákat is fest.

Szent Medárdnak – mint ahogy már Katona Lajos is megjegyezte – semmi köze az időjárási regulához. A szüreti munkák és a gabonaaratás védőszentje. Minden azonban ott kezdődött, hogy a bukovinai magyarok szerint e napon vette kezdetét az özönvíz, és akkor is negyven napig esett...

Berkes egyedi, összetéveszthetetlen stílusú és hangulatú budapesti városképein sajátos szemszögből jelenik meg a két világháború közötti főváros. Fülep Lajos költői lelkületű alkotónak írta le, és valóban, poétikus krónikása lett a fővárosnak. Igazi témája a nagyvárosi forgatag, a körutak, nagy terek, korzók embersűrű, színes világa.

A Pünkösd a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A régiségben a Pünkösdre is lélekben, lelkigyakorlattal készülődtek a hívek. A nagy ünnepet két szokásnap is megelőzte: az Áldozócsütörtök és a Váróvasárnap...

Közép-Európában sok hídon látható az a többnyire barokk kiképzésű szobor, amely egy papot ábrázol, mutatóujját ajkára téve, mintegy csendre intve magát és másokat. A hidak szentje s a gyónási titok vértanúja ő: Nepomuki János. Halálának pontos oka és ideje azonban a mai napig nem tisztázott...

A katolikus egyházban régi, szép hagyomány, hogy a pap életútja, szolgálata jelentős állomásainak alkalmából emléklapot készíttet, és azzal örvendezteti meg híveit. A Palóc Múzeum egyház- és vallástörténeti gyűjteménye igen gazdag anyagot őriz ezekből.

Bocsi Éva babakészítő és népi iparművész otthonában több mint száz, kazári és vizslási népviseletbe öltöztetett baba idézi vissza az 1880–1960 közötti időszak viseletváltozásait és a palócok falusi hagyományait.

Rónay György 1946-ban 33. évében, krisztusi korban van. Egy már sok tragédiát megélt, fiatal házas férfi ezen a tavaszon végre örömteli eseményre vár: második gyermeke születésére. Áprilisában új, nagy verset ír: a Jairus leányát. Rónay nem tudhatta, hogy a születő vers mennyire aktuális lesz családja, a saját maga számára is...