1945. január 6-án a megszálló szovjet hadsereg katonái mintegy háromezer civil embert gyűjtöttek össze Érdről és vittek el kényszermunkára a GULAG/GUPVI táborrendszerébe. Az elhurcolás megrázó történetét, a málenkij robot okait, valamint a foglyok, illetve az itthon maradottak további sorsát mutatja be a kiállítás.

Az 1988-ban megnyílt kiállítás azoknak a magyar tudósoknak állít emléket, akik élenjáró munkásságukkal Magyarország feltárásához, hazánk tudományos "felfedezéséhez" járultak hozzá. A "Cholnoky-szoba" fő berendezési tárgyai a nagy tudós hajdani dolgozószobájából származnak. A tudós, író és festő Cholnoky Jenő jelképesen "itt látja vendégül" tanítómesterét, Lóczy Lajost, a Balaton kutatóját és annak két tanítványát, Teleki Pál államférfit, a hazai polgári gazdasági földrajz megalapítóját és Prinz Gyulát, az ún. Tiszia-elmélet kidolgozóját.

Balázs Dénes, a Magyar Földrajzi Múzeum alapítója, 130 országra kiterjedő utazásai során kimagasló eredményeket ért el a karsztvidékek, a sivatagok, az őserdők, a jég világa és a vulkánok tanulmányozásában. A kiállítás ezeken a tematikus egységeken végighaladva mutatja be a világjáró geográfus munkásságát.

Az 1983-ban megnyílt első állandó kiállításunk hat egységre bontható. Külön teremben mutatjuk be a Magyar Földrajzi Társaság történetét. A XIII-XVIII. század utazói közül Julianus barát 1235-ös őshazakutató útját, Benyovszky Móric ázsiai, amerikai és madagaszkári tevékenységét, Sajnovics János és Hell Miksa 1768-69-es lappföldi utazását és a Dél-Amerikában tevékenykedő magyar jezsuita misszionáriusokat idézik fel a tárlók.