A kiállításba belépve a kórházigazgató főorvos Dr. Smidt Lajos (1903-1975), múzeumalapító személyiségével ismerkedhetünk meg személyes tárgyai közvetlen, polgári miliőjében. A Smidt gyűjtemény létrejöttének mikéntjére találjuk meg a választ, ha körültekintünk az orvos, a művészetek vonzásában élő költő, és fáradhatatlan gyűjtő világában.

A 17. századi egyházi művészetet hazai egyházi emlékek, fa-epitáfium, faszobrok, kolostori munkák, szentek ábrázolásai képviselik az üvegvitrinben.

Harmadik felújított termünkben a 19. század tízes éveitől a huszadik század elejéig terjedő időszak művészetét, életmódját és lakáskultúráját mutatjuk be. A műtárgyak jórészt a biedermeier stílust, a "táblabírák korát" és a romantikát képviselik. A század második feléből a historizmus és a realizmus jegyében készült műalkotások láthatók.

A 18. század közepétől alakuló új stílus, a klasszicizmus fennkölt és harmonikus szépségideálja szembeszegült a barokk és rokokó nyugtalanságával. A pesti Vogel műhely, majd a Steindl műhely hozta létre a bútorművesség kiemelkedő alkotásait hazánkban.

A kiállítás a fényképezés történetét a 19. század közepétől napjainkig illusztrálva mutatja be a mérföldkövet jelentő technikákat, valamint a fényképészek kísérletező kedvét és művészi tehetségét tükröző dokumentumokat: öt dagerrotípiát - köztük színezett sztereo-dagerrotípiát -, talbotípiát másolatban, két ferrotípiát, és két kromotípiát.

Smidt doktor "Hadikiállításához" érve a magyar történelem egyes fejezetei bontakoznak ki előttünk: a középkori kardok után a kuruckor, majd az 1848/49-es szabadságharc és Ferenc József korának világháborús emlékei.

A fegyverfalak ölelésében álló könyves szekrény a 15-17. századi régi és ritka könyvek gyűjteményének európai anyagából mutatja be a legszebb példányokat.

A régmúlt idők emberei az idő múlását egyszerű eszközökkel, napórákkal, víziórákkal mérték. Az első kerekes, mechanikus szerkezetű órát a középkorban készítették el. A reneszánsz, a barokk, a rokokó, a klasszicizmus formái és díszítőelemei az óraművességben is érvényt szereztek maguknak és jellemző típusokat hoztak létre, megannyi iparművészeti remekművet.

Az alapító hivatásától indíttatva különös gonddal és érdeklődéssel gyűjtötte az orvoslás és a gyógyászat múltjáról szóló emlékeket. Az orvostudomány fejlődését gazdag anyag szemlélteti a római kortól századunkig. Római kori koponya, orvosi műszerek, tűk, kanalak figurális csonttégelyek, többrekeszes fémládika után a későbbi századok orvosi és gyógyszerészeti emlékei sorakoznak.

A pénzgyűjteményben érem és papírpénzek láthatók az ókortól a 19. század végéig. Görög városállamok, római köztársasági és császárkori pénzek között felfedezhetjük Julius Caesar, Galba, Otho, Vitellius és Theodosius császár érmeit. Ezt követik az Árpád házi királyok kisebb ezüst pénzei, köztük Szent István dénár, bécsi dénárok az 1200-as évekből.

A régiségek világában élő, Szombathelyen megtelepedő orvos Régiségtárához az átvezetési pontot a kiegyezés korának szombathelyi származású igazságügyi minisztere, Horváth Boldizsár díszalbuma képezi.

A magyarországi üvegművesség fejlődésére már a 15. századtól meghatározó hatású a velence-muránoi üvegművészet. Az importüvegek nagy része Velencéből származott, ennek szép példája a 19. századi gyertyatartó. Üveghutáink a 16-17. században a töröktől viszonylag szabad területeken, a Dunántúlon, a Felvidéken és Erdélyben találhatóak, ahol az erdős területek elősegítették a huták kialakulását.