Az óra célja, hogy az általános iskolák felső tagozatosaival és a középiskolásokkal megismertesse, miként dolgozik a régész a terepen és a múzeumban, hogyan óvhatunk meg egy régészeti lelőhelyet, s mik a feltárás során alkalmazott helyes eljárások.

A diákok egy-egy történelmi jelenet eljátszása révén betekintést nyerhetnek az Árpád-kor világába. A foglalkozás keretében a koraközépkori király- és királynékoronázás rituáléját, a lovaggá ütés ceremóniáját, valamint a királyi bíráskodás folyamatát elevenítjük fel múzeumi környezetben, jelmezek és kellékek segítségével.

Az óra keretében egy-egy kiemelt múzeumi tárgy "életútján" keresztül (keletkezésétől bemutatásáig) játékos formában, az adott tárgy "szemszögéből" mutatjuk be a gyűjtőmunka, a megőrzés és a helyreállítás, valamint a közzététel folyamatát, powerpoint-bemutató segítségével.

A janicsárok puskáitól a szovjet korszakban használt fegyverekig terjed a múzeum hadtörténeti gyűjteményének változatos anyaga.

A textilgyűjteményre építve, kézműves szakember vezetésével a szövés, a fonás és a hímzés régi technikái elevenednek újjá a múzeumi órán.

A múzeumi foglalkozáson az 1848-49-es szabadságharc, illetve az I. és a II. világháború magyar egyenruháit és fontosabb felszerelési tárgyait ismerhetjük meg.

A foglalkozás során a diákcsoport egy általuk választott korszakba (őskor-középkor) képzeli vissza magát. A tanulók feladata, hogy különböző tárgyakat, mellékleteket készítsenek az általuk "földe ásott" leleteket, sírmellékleteket majdan fellelő régészek (a csoport kiválasztott tagjai) számára, ezzel könnyítve meg azok munkáját. A tárgyak elkészülte után az addig beavatott régészek megpróbálják kitalálni, hogy a mellékletek (és "tulajdonosaik" melyik korból származnak.

A kiállítás hasznosítása során célunk az, hogy az egyes történelmi korokhoz kapcsolódó, a tananyagba integrálható órák révén Veszprém megye tanulóifjúsága megismerkedjen tágabb környezetének kulturális, tárgyi örökségével, a kiállítás nyújtotta élmény révén pedig a későbbiekben aktív múzeumlátogatóvá váljék.

A XVIII-XX. századi jellemző viseleti darabjai alapján betekintést nyerhetünk a korszak társadalmi rétegeinek öltözködésmódjába.

Egy vagy több, a kiállításból kiválasztott tárgyat veszünk górcső alá. A gyerekek több, az e témakörbe tartozó tárgyakat ábrázoló puzzle közül választhatnak ki egyet. Miután ezt összerakták, meg kell keresniük azt a tárgyat a kiállításban, amelyet a kapott kép ábrázol, s feladatlap segítségével megválaszolnak néhány alapvető kérdést a tárggyal kapcsolatban (egyéni felfedező munka).

Veszprém megyéből származó szecessziós stílusú, különféle anyagú műtárgyakat (Nagy Sándor festményei, kávéházi székek, ágytakarók, stb.) vesszük górcső alá.

Szilárd törekvésünk, hogy a múzeumpedagógiai foglalkozások ne csak a múzeum falai között folyjanak, ezért igény szerint helytörténeti sétákat rendezünk Veszprém belvárosában (különös tekintettel a kiállításban többször is megidézett Várra, valamint a Szent Miklós-templom romjaira). A séták során a diákok Veszprém épített örökségének megismerésével bepillanthatnak a város múltjába, s ezáltal jobban megértik és értékelik annak jelenét.

A Földműves szövetkezeti társasjáték a Szövetkezetek Országos Szövetsége megbízásából az 1950-es évek elején készült Budapesten a Bakács nyomdában. A társasjátékkal a politikai hatalom családi otthonok ezreibe vitte be ajándék, jutalom formájában a magántulajdon elleni propagandáját.

A foglalkozáson az asztalosmesterség elmúlt évszázadaiba kalauzoljuk el a látogatót bútorraktárunk legértékesebb XVIII-XX. századi darabjai között.

A parasztság legfontosabb, az egyházi év, illetve az emberélet fordulópontjainak ünnepeihez használt viseleteit ismerhetjük meg a foglalkozáson.