A sorozat harmadik darabja „a" Darvas. Egy színészsors három stációban címmel, a művész születésének 90. évfordulójára rendezett időszaki tárlat anyagából mutat be válogatást. A kiállítás 2015. szeptember 12. és 2016. február 28. között volt látogatható a Bajor Gizi Színészmúzeumban.

A kiállítás középpontjában a színész áll, illetve a színész kapcsolata a társalkotókkal (írók, rendezők, tervezők) és a közönséggel. Az olvasópróba ismerteti a szereptanulással kapcsolatos szokásokat, a rendelkezőpróba a szerepépítési módszereket, az emlékpróba az előadás "felöltöztetését" (díszlet, jelmez), a premier pedig fölvillantja a színész és a közönség kapcsolatát és nevezetes előadásokat idéz meg.

A virtuális kiállítással múzeumunk névadója, Bajor Gizi előtt tisztelegtünk, amikor két évvel ezelőtt születésének 125 éves évfordulója alkalmából elkészült e virtuális tárlat.

Hősök tere címmel 2019-ben nagyszabású kiállítással tisztelegtünk a 100 éve született Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós előtt állandó kiállítóhelyünkön, a Bajor Gizi Színészmúzeumban. Páratlanul gazdag életművüket Két út, egy pálya, 100 év című albumunkban őriztük meg az utókor számára.

A tárlat három jelentős, száz éve született művésznek állít emléket. Lukács Margit, Mészáros Ági és Tolnay Klári izgalmas, színes, sokszor zaklatott életútja példaértékű az utókor számára.

2020-ban a művész születésének 135. és halálának 70. évfordulójára emlékezünk. Kiállításunk középpontjában kevésbé ismert bábművészeti tevékenysége és az 1930-as évek bábos törekvései, kezdeményezései állnak, de néhány művön keresztül felvillantjuk életútját, iparművészeti, grafikai, jelmez- és díszlettervezői munkái közül válogatva.

Bajor Gizi 1933. július 7-én kötött házasságot Germán Tibor gégészorvossal. Férjével a Németvölgyi útra (a későbbi Piłsudski, a mai Stromfeld Aurél utcába) költöztek. A Beyer család eredetileg földszintes házát Országh Béla tervei szerint alakították át nagystílű villává. Bajor Giziék otthona csakhamar a budapesti művészvilág kedvelt találkozóhelyévé vált.

Az OSZMI önálló gyűjteményének, a Táncarchívumnak az anyagából ad ízelítőt e szoba. A tárlat bemutatja a mozdulatművészet képviselőit Dienes Valériától Szentpál Olgán át Mirkovszky Máriáig, a balettművészetünk reprezentánsait az 1880-as évektől kezdve a közelmúltig (Pallay Annától Eck Imréig), valamint a magyar néptáncművészet 1945 utáni kiválóságait (Szabó Ivántól Rábai Miklóson át Vásárhelyi Lászlóig).

Az emelet első szobája a magyar színház egyik legnépszerűbb műfaját, a műfaj sztárjait (Blaha Lujzától Fedák Sárin át Honthy Hannáig, a Latabároktól Sárdi Jánoson át Rátonyi Róbertig), komponistáit (Huszka Jenőt, Kálmán Imrét, Lehár Ferencet) és színházait mutatja be.