A diákközösség és a különböző versenyeken induló csapatok díjai, oklevelei, a részvétel emléktárgyai gyakran az iskolában maradtak, sőt ki is állították őket az igazgatói iroda előtti vitrinekben. Sok darabot most megkaptunk ajándékba.

Lipták Gábor 1981-ben megjelent kötete a régi iparosok, mára eltűnt kézműves mesterségek és céhek világát mutatja be. A háttérben a 18-19. század történelmi eseményeibe, emberi sorsokba pillanthatunk bele. Izgalmas történetei a Balaton környéki települések hajdani életébe engednek betekintést.

A gyerekek és a fiatalok az öregektől és a tanítóktól hallják és tanulják meg a meséket, mondákat és a környező világ ismereteit: -Mi, szegény emberek nagyon keveset tudunk. Ám a világ nagy és érdekes. De hát a magamfajta iskolázatlan ember lánya meg az a sok-sok öreg meg fiatal, akik előttünk éltek, hogyan magyarázhatta volna azt, amit meg nem érthetett. Elképzelt hozzá csudalényeket...

Mackó úr balatoni kalandozásai végén még a korabeli sportokba is belekóstol: több kevesebb sikerrel teniszezik, horgászás közben a Balaton jól nyakon önti, majd megpróbál biciklizni is, azonban csak az anyaföldet öleli át. Nagyobb sikerrel jár azonban, amikor kirándulásra adja a fejét, és megmássza a boglári Várhegyet, ahol ma Gömbkilátóval várják az idelátogatókat.

Mackó úr, a máramarosi erdőbirtokos bár ezúttal megmenekült a balatoni viharból, de várnak még rá bőséggel meglepetések. Például azok a furcsa madarak a vízben, amelyekről végül kiderül, hogy se nem madarak, se nem ördögök, hanem egy bivalycsorda, amely aztán egészen Balatonboglárig kergeti a medvéket...

Mackó úr ezúttal megismerkedik a visszhanggal: a Tihany melletti sziklafal 14 szótagot is visszakiált. Azt is megtapasztalja, hogy a Balatonon nem árt komoly venni a vihar előjeleit: ha Badacsony hegye pipál, akkor bizony szélroham érkezik, és az nem tréfa. A hirtelen lecsapó balatoni vihar a legjobb tengerészeknek is kemény próbatétel.

Mackó úr ezúttal az északi parti Balatonfüreden teszi tiszteletét. Megismerkedik a magyar tenger keletkezésnek különböző magyarázataival, a saját bőrén tapasztalja meg, hogy az északi part vize csak jó úszóknak való, sőt, az is kiderül, hogy visszhang étteremben nem rendelhető...

Sebők Zsigmond író, újságíró az 1890-es években alkotta meg Mackó Muki figuráját. Az emberi tulajdonságokkal bíró, beszélő és ruhában járó medve a korabeli Magyarország polgára: erdőbirtokos a Kárpátokban, Máramaros vidékén. Az író tisztelettel Mackó úrnak nevezi, akinek kedvenc időtöltése az utazás, és sokféle kalandban volt része.