Az átjáróban lábunk alatt (üvegpadló alá rejtve) és a falba mélyített akváriumokban (13 000 liter élővízben) látható a tudományosan hiteles rekonstrukció.

A Kupolacsarnok 14 méter átmérőjű gömbkupolája alatt Afrika papirusz mocsarainak egy részletét építettük fel, az afrikai élőhely legjellegzetesebb és egyben titokzatos madarával, a papucscsőrű gólyával (Balaeniceps vex). A sűrű papiruszerdő különleges lakói közé tartozik a nílusi krokodil (Crocodílus niloticus) is.

A főbejáratnál a Fogadótér kupolájában egy barázdás bálna felfüggesztett csontváza alatt léphet be a látogató. A nálunk látható példányt 1896-ban ejtették el az Atlanti-óceánban, az ipari méretű bálnavadászat fénykorában, majd 1900-ban Bécsbõl, 4000 aranykoronáért vásárolták meg.

Hogyan éltek? Mit ettek? Hogyan nézhettek ki? Ha szereted a dinókat, biztosan foglalkoztatnak ezek a kérdések. Csisztu Péter és Peredy Zoltán szobrászművészek életnagyságú dinó-rekonstrukciói segítenek közelebb kerülni kedvenc lényeidhez.

A kiállítás egy olyan világot mutat be, melynek csak néhány képviselője (kisemlősök, madarak) élte túl a földtörténet nagy viharait. Tudományos szenzációk, igazi ritkaságok, a magyar dinók mutatkoznak be a tárlaton. Testrekonstrukciók, teljes csontvázak, eredeti leletek és egy új, Magyarországon múzeumban először bemutatkozó, interaktív számítógépes technika, a Microsoft Surface várják a látogatókat.

A Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai egy új weboldalon összefoglalták az év fajaival kapcsolatos információkat. A gazdagon illusztrált, szakértőink által írt tartalmak egész évben elérhetőek lesznek. Legyen Ön az elsők között, akik elmélyülnek a természet csodáiban!

A kiállításon több száz eredeti preparátum, számos életnagyságú rekonstrukció és sok-sok fénykép varázsolja a közönség elé a hazai tájak változatosságát, az élőhelyek fajgazdagságát, és egy-egy példán keresztül a fajok genetikai sokféleségét. A magyarországi tájakon tett "felfedezőúton" a látogató megismerheti és megértheti azokat a földtörténeti múltban lezajlott geológiai és evolúciós folyamatokat, melyek a mai Magyarország élőhelyeinek és az ott élő fajoknak kialakulásában kulcsszerepet játszottak.

Az ásványok részei mindennapi életünknek. Nincs olyan nap, hogy valamilyen formában ne találkozzunk velük. Gondoljunk csak az ételeinkben megtalálható sóra, a ceruzánk belét adó grafitra vagy a szerencsésebbek ékszereiben előforduló smaragdra vagy gyémántra.