"Megpörkölte már a lábát a Szent Iván Éji tüzekkel? Idén ugye már hallani sem akar róla... Nos, akkor mi megmutatjuk Önnek, hogy másképp is el lehet tölteni az év legrövidebb éjszakáját! Június 25-én fővárosi és vidéki múzeumok lesik a tartalmas szórakozásra vágyó közönség kívánságait. A programkínálatot számos egyetem, könyvtár, galéria kínálata színesíti...

PROGRAM:

- 16:00 - 22:30 - Görgei sarok
Levéltárunk iratanyagában található Görgei Artúr hagyatéki ügye, melynek másolata idén megtekinthető levéltárunkban a Múzeumok Éjszakája alkalmából. Görgei Artúr 1916. május 21-én - vagyis idén 100 éve - hunyt el, erre emlékezünk ezzel. Játékkal is készülünk: aki kitölti a Görgei kvízt, meglepetés ajándékot kap!

- 16:00 - 22:30 - Légy levéltáros!
Pagináltál már életedben? Össze tudsz hajtogatni egy levéltári dobozt? Vasaltál már papírt? Ha nem, itt a lehetőség, hogy mindezt kipróbáld munkatársaink segítségével a Gárdonyi Albert teremben!

- 16:30 - 21:30 - Nézz be hozzánk!
Az óránként induló levéltári séták során az érdeklődők megtekinthetik a levéltár épületét, betekintést nyerhetnek a levéltári élet mindennapjaiba. Bekukkanthatnak a nagyközönség elől elzárt helyiségekbe (raktárak, munkaszobák), láthatják munka közben az Állományvédelmi Főosztály munkatársait, akik digitalizálnak, restaurálnak, könyvet kötnek. A kutatóteremben lehetőséget biztosítunk a levéltár legrégebbi iratainak megtekintésére, illetve az intézmény által készített adatbázisok és online felületek használatával is megismerkedhetnek a látogatók, így elsajátíthatják, hogyan lehet a hagyományos levéltári kutatást már sok esetben otthonról is megkezdeni vagy akár lefolytatni.

A levéltári séták időpontjai:

16.30        17.30
18.30        19.30
20.30        21.30

A levéltári séta körülbelül egy bő órát ölel fel, amely során az épület egészét meg lehet tekinteni.
Egy vezetésen 20 fő vehet részt. Részvételi szándékukat az időponttal együtt kérjük jelezzék e-mailen!

- A szövegértéstől a korértelmezésig - Gárdonyi Albert főlevéltáros és szakhivatala
A kiállítás két egybefonódó témát mutat be. Egyrészt fontosabb mozzanatok kiragadásával felvillantja egy sajátos fővárosi intézmény szervezeti és működési jellegzetességeinek korszakokon átívelő történetét. A tudománytörténeti jellegű kiállítás a levéltár egyik meghatározó jelentőségű vezetője életművének bemutatásával érzékelteti a sokirányú érdeklődése révén szélesebb társadalmi rétegekhez is eljutó egykorú levéltáros cselekvési lehetőségeit. A 2016. június 9-én megnyitásra kerülő kiállítás a levéltár I. emeletén található kiállító teremben tekinthető meg!

- Budapest és Magyarország arcai
A Budapest és Magyarország arcai fotókiállítás moszkvai fotóriporterek 1960-1970-es években született alkotásaiból nyújt válogatást, mintegy 60, nagyrészt Budapesten készült fotó kerül bemutatásra. A legnevesebb moszkvai tudósítók, a szakma klasszikusainak számító V. V. Ahlomov, L. I. Bergolcev, V. B. Szoboljev és M. A. Trahman munkái kerülnek bemutatásra. Ezekben az években a fotóművészek újfajta kifejezési módokat kerestek, új zsánerek és témák felé fordultak. Ebben az időszakban jelent meg a szovjet fotóművészetben az ember, az általa átélt élmények és érzések iránti érdeklődés. A fényképészek remek tudósítói rajzokat alkottak, telve őszinteséggel, humorral, romantikával. A négy fotóriporter mindegyike saját alkotói stílussal, művészi kifejezésmóddal rendelkezik, ugyanakkor mindegyikükre jellemző az az éles, professzionalista szem, amivel egyedi módon képesek meglátni koruk sajátos vonásait. Tehetség, magas szintű mesterségbeli tudás, hatalmas alkotói gyakorlat, a külföldi kollégák tapasztalatainak ismerete, a jegyzett belföldi és nemzetközi fotókiállításokon való részvétel lehetővé tették számukra, hogy ne csak jól, hanem mindenkinél jobban fényképezzenek. A kiállítást 2016. június 22-én 15 órakor nyitja meg levéltárunk, kifejezetten a Múzeumok Éjszakája kedvéért!
 

- Szentpétervári hidak
Szentpétervárt (UNESCO világörökség része), az I. Péter akaratából alapított, Néva deltájában fekvő várost, gyakran nevezik a hidak múzeumának. Nagy Pétert a város tervezése során a vízre épült holland városok mintái ihlették, ezért Szentpétervár belvárosát keresztül-kasul folyók és csatornák szelik át. A várost Észak Velencéjének is nevezik. A város hídjainak száma ma meghaladja az város alapításától eltelt évek számát (Szentpéterváron mintegy 340 hidat tartanak számon) is!
A 20 roll-upból álló kiállítás szentpétervári központi levéltárakból valamint a nagy múzeumokból kiválogatott egyedülálló levéltári dokumentumokon és fényképeken keresztül mutatja be a szentpétervári hidak háromszáz éves történetét. A hídépítések során készült, ritkaságszámba menő fényképek, ezek sorában a hajószelvények szállítása vagy a keszonok beállítása, a hidak kivilágítása és megnyitása; a városvezetők levélváltása valamint régi térképek és képeslapok. A látogatók nemcsak a létesítmények építésével ismerkednek meg, hanem azzal is, hogy mi nyugtalanította az állatvédők egyesületét a Palota híd átépítésekor. Magában véve egyedülállóak a fémből készült és a lánchidakhoz kapcsolódó dokumentumok is, ezek sorába tartozik az Egyiptomi híd dokumentációja. A híd összeomlásának okára is választ kapnak a látogatók a kiállítás anyagából.