A Magyar Nemzeti Múzeum épülete 1861 tavaszán ravatalozóhellyé vált, amikor először Palóczy Lászlót, az 1848-49-es és az 1861-es képviselőház korelnökét, majd gróf Teleki Lászlót, a Határozati Párt öngyilkos pártvezérét temették a múzeumpalota előcsarnokából. E hely aztán nemzeti gyásztérré vált később, mert főként Kossuth Lajos temetése (1894) után még fél évszázadon keresztül kísérték innen utolsó útjukra a nemzet nagy halottjait. Többek közt innen vitték végső nyughelyére Jókai Mórt, Görgei Artúrt, Ady Endrét, Eötvös Lorándot és gróf Klebelsberg Kunót. A Nemzeti Múzeumban ravataloztak föl több jeles múzeum igazgatót is, pl. Pulszky Ferencet és Fejérpataky Lászlót. A vetített képes előadás ezeket a temetéseket, a nemzet múzeumának ezt a funkcióját mutatja be.