A víz áldásai és veszélyei a bányaművelésben. A múzeumpedagógiai foglalkozás során 2 aspektusból ismerhetik meg a vizet a résztvevők: egyrészt a bányaművelésben játszott szerepe szerint, másrészt a bányászok életének veszélyforrásaként. A foglalkozást a kiállítás kapcsolódó műtárgyai mellett, működő makettek, valamint vizes kísérletek színesítik.

A Központi Bányászati Múzeum középkori eredetű, patinás épületben található, amely a 18. században került az Esterházy-család birtokába. Ezt jelzi a hercegi család kőcímere, mely a kapu felett ma is látható. Az intézmény kutatatási területe 1918-ig a történelmi Magyarország, a továbbiakban pedig a mai ország bányászatát foglalja magában. Ennek megfelelően a kiállítás az I. világháborúig az egész Kárpát-medence bányászatát mutatja be. A bányászat tárgyalását a kitermelendő anyagok, és az azok mellett előforduló járulékos kőzetek és ásványok bemutatásával kezdjük. Bemutatjuk a magyarországi bányászat történeti fejlődését az őskortól, munkaeszközök, használati tárgyak szerepeltetésével. A bányászat dísztárgyait, a témához kapcsolódó festményeket, szobrokat és ötvöstárgyakat legszebb termünkben, a díszteremben állítottuk ki. Több kiemelkedő jelentőségű műtárgy látható itt, köztük pl. Feszty Árpád: Bányaszerencsétlenség c. festménye és annak vázlata, valamint az Esterházy-bányászserleg. A bányaművelést különböző korszakokból származó bányarekonstrukciókkal tesszük szemléletessé. A Mitől működik? című kiállításunkban a bányagépek fejlődését mutatjuk be mozgó modellek segítségével, melyeket az energia-használat felől közelítünk meg. Itt egy rövid, didaktikus felépítésű pénztörténeti kiállítást is láthatnak, mely a tárgyi anyag mellett érintő képernyős monitor segítségével virtuális kiegészítéseket is tartalmaz. Ennek apropója, hogy a nemesércbányászat a történeti korokban egy vertikumot képezett a pénzveréssel.