A képzőművészetet, irodalmat és színházat izgalmasan ötvöző Textúra 2023 őszén ismét beköltözik a Magyar Nemzeti Galéria falai közé. Az ötlet változatlan: a múzeum felkérésére nyolc kortárs magyar szerző írt szöveget a Galéria egy-egy művéből inspirációt merítve, melyeket színművészek tolmácsolnak az ihlető műalkotások társaságában.

A hazai kulturális élet innovatív képző- és előadó-művészeti produkciójának köszönhetően novemberben újra megelevenednek a Magyar Nemzeti Galéria állandó gyűjteményének festményei és szobrai. A formák, karakterek, témák egy-egy jelenetet hívnak életre, melyek révén a művek új értelmezéssel, történettel, asszociációval gazdagodnak.

A Textúrát idén a nemzetközi hírű Éry Franciska rendezi. Rendezése nemcsak a szövegek térbe helyezésére, hanem a zene, a tánc, a mozgás és a néző útjára is helyezi a hangsúlyt. A fiatal rendező munkája során gyakran inspirálódik a terekből, kifejezetten kíváncsi arra is, hogy személyesen milyen utat tesz meg a néző, mielőtt megérkezik egy-egy jelenethez, számára ez mind a színházi élmény része. Az este alapkoncepciója maga a térelfoglalás, a tér birtokbavétele lesz. „A Magyar Nemzeti Galéria egy olyan tér, ahol mindig jól kell viselkedni. Hagyományokkal és ismert művekkel van tele. De számomra az az izgalmas a Textúrában, hogy minden sarkon valami új vár minket. Meglep minket a tér. Az egész este alatt a meglepődés, a váratlanság vonala vezeti majd a nézőt, amitől remélem, ő maga is felszabadultabb lesz. Olyat szeretnénk mutatni a Galériában, amit nappal nem lehet látni.”

Az este során a látogatók áthaladnak olyan területeken, amelyek normál nyitvatartási időben zárva tartanak, vagy bejuthatnak olyan épületrészbe is, ahová csak a múzeum dolgozói léphetnek be.

Az előadásban szereplő képzőművészeti alkotások mind időben, mind térben végigvezetnek a múzeum állandó gyűjteményein, a kiválasztott műtárgyak között a középkori szárnyas oltároktól kezdve a 19. és 20. századi gyűjteményen át a kortárs művekig találunk műtárgyakat.

A felkért írók köre és az általuk alkotott szövegek világa éppolyan sokszínű és izgalmas, mint a kiválasztott műalkotások sora: tragédia, humor, melankólia, szakralitás és hétköznapiság váltja egymást a jelenetekben. A színészek rövid szünetekkel nyolc alkalommal játsszák el az epizódokat, a közönség így mindegyik színt meg tudja tekinteni. A jelenetek sorrendje ezúttal nem szabadon választott, és az, hogy miként jutnak el a nézők egyik helyszíntől a másikig, szintén a meglepetés része.

Írók / képzőművészeti alkotások / színészek:
Bakos Gyöngyi: Négyszáz dobás / Ferenczy Károly: Kavicsot hajigáló fiúk, 1890 (Horkay Barnabás, Hevesi László, Bán Bálint, Forrai Áron, Brezovszky Dániel)

Lackfi János: Felhők bivalytej-örvénylése/ A kisszebeni Keresztelő Szent János-főoltár ünnepi táblaképei, melyek a Hiszekegy sorait illusztrálják, 1491 (Kurta Niké / Nagy Rebeka)
Simon Márton: Rövid összefoglaló a selyemhernyóbábok életéről / Drozdik Orsolya: Cinikus ész IV.: Agylábtörlő, 1991 (Kiss Nikolett / Forrai Áron)

Szvoren Edina: Másik lépcső / Bernáth Aurél: Riviéra, 1926–1927 (Rezes Judit)
Tompa Andrea: Berta grófnő / Gyertyánffy Berta: Spirka cigánylány, 1860-as évek (Grisnik Petra / Decsi Edit)
Visky András: Kopaszok. A Vaszilij-terápia / Brauer Marcell: Bauhaus székek, 1929–1930 (Messaoudi Emina, Martinkovics Máté, Kiss Nikolett, Brezovszky Dániel)

Matei Visniek: A táncoló szó – Le mot qui danse / Izsó Miklós: Táncoló paraszt VII., 1870-es évek eleje (Hunyadi Máté)
Vonnák Diána: Özönvíz / Rózsa Luca Sára: Özönvíz, 2021 (Pelsőczy Réka, Gyabronka József, Rezes Judit, Thuróczy Szabolcs)

Rendező: Éry Franciska
Dramaturg: Adorján Beáta
Zeneszerző: Bocsárdi Magor
Jelmeztervező: Hugo Aguirre
Koreográfus: Gergye Krisztián
Táncosok: Bot Ádám, Gergye Krisztián, Kudlák Eszter, Nagy Csilla, Simkó Beatrix, Téri Gáspár, Tóth Laura I A produkcióban közreműködik Bocsárdi Magor, Garami Eszter (cselló) és Skerlecz Gábor (harsona)