Bonyhád mezőváros a 18. - 19. század fordulóján, az újratelepítést követően, a gyorsan fejlődő Völgység központja, ahol a vidék tehetősebb nemesei lakóházakat és kúriákat emeltek. A Perczelek börzsönyi birtokostársának, a Nunkovits családnak is volt ingatlana a Piac téren. A család tagjai a XVIII. század végén birtokosok, illetve megyei tisztségviselők Tolna és Baranya vármegyében. A klasszicizáló, késő barokk stílusú, emeletes lakóházuk a XVIII. század végén épült. Homlokzatán ma is látható egy ovális medailonban, a Nunkovitsok címere. 1904-ben Hónig Albert budapesti vállalkozó vette meg a birtokot és az épületet. 1945-ben a Telepítési Hivatal, majd a Völgységi Telepesek Központi Szövetkezete székháza lett. Az 1952. évi államosítás után lakóházként hasznosították az épületet, egészen a Völgységi Múzeum kialakításáig.

A Völgységi Múzeum 1987-ben nyitotta meg kapuit a város főterén álló vidéki kúriában. Fennállásának mintegy három évtizede alatt a jelenleg tájmúzeumként működő intézmény jelentős történeti, néprajzi- és képzőművészeti gyűjteményeket hozott létre. Gazdag időszaki kiállításai, tudománynépszerűsítő előadássorozatai és számos rendezvénye révén Bonyhád kulturális életének meghatározó szereplője.

A Múzeum 2023-ban 5.489 történeti és néprajzi tárgyat, 3.975 dokumentumot és 8.032 történeti forrásértékű dokumentumot őrzött, ez a szám folyamatosan gyarapodik. A Múzeumot évente mintegy öt-hatezer látogató keresi fel Magyarországról, valamint európai és tengerentúli országokból. Az intézmény munkatársai évi több, mint száz tárlatvezetést tartanak, 30-50 rendezvényt, tudománynépszerűsítő előadást és interaktív, minden korosztályt megmozgató műhelyfoglalkozást szerveznek. A Múzeum évente 2-4 gyermektábort szervez a hagyományok és a kultúra fi atalokkal megszerettetése céljából. Az intézmény legnépszerűbb, évente ismétlődő programjai a Régészet napja (május), a Múzeumok éjszakája (június), a Kutatók éjszakája (szeptember), a Kulturális Örökség Napja (szeptember), valamint a Múzeumok Őszi Fesztiválja.