A Cifrapalota 2024-ben is kitelepül az óvodákba és az általános iskolákba, ahol bemutatja az őszi jeles napok népszokásait, hagyományait. A kihelyezett foglalkozásokon múzeumi tárgyakkal ismerkedhetnek meg a gyerekek, valamint a jeles napokhoz kapcsolódó kézműves foglalkozásokon, drámapedagógiai játékon vehetnek részt. A foglalkozások időtartama: óvodásoknak 45 perc, iskolásoknak 90 perc.

Választható foglalkozások:

Szent Mihály napja - A pásztorok élete, a pásztorok étele
A Szent Mihály napi program keretében a gyerekek a Kecskemét környéki nomád pásztorok életével, eszközeivel és mindennapjaival ismerkednek meg. Olyan nem mindennapi tárgyakat vehetnek kézbe, mint a kutyagerinc, a rovásfa és a tűzütő acél. Felelevenítjük, hogy milyen állatfajtákat neveltek az őseink, hogyan hívták a kicsinyeiket, és hogy nevezték el a különböző állatok pásztorait. Végezetül a pásztorok ételeiről, ételkészítési eszközeiről beszélgetünk. A foglalkozást kézműves tevékenységgel zárjuk, krumplimalacot, pulit vagy pásztor figurát készítünk.

Szüreti népszokások, szüreti ételek
Mivel a vidéki gyermekek többsége részt vett már szüreten, ez a foglalkozás beszélgetéssel indul, ahol mindenki elmondhatja, hogyan zajlik náluk a szüret, milyen eszközöket használnak, és hogyan nevezik azt az édes-savanykás nedűt, amit a szőlőből préselnek. Hogyan zárul a szüret, milyen ételeket fogyasztanak a szüreti bálon. A beszélgetés után szőlőcsősz figurát készítetünk.

Dömötör napja - Állat- és kirakodó vásárok
A bevezető beszélgetésben a juhászújévről, a juhászok életéről, eszközeiről esik szó, majd áttérünk a hagyományos, régi vásárok világára. Beszélgetünk a vásár ünnepi jellegéről, családi összejövetelekről, ünnepi ételekről. Megismerkedtünk néhány régi mesterséggel, akik képviselték magukat a vásárban: a szűccsel, a csizmadiával, a kékfestővel, a fazekassal és a mézesbábossal, valamint a vásárokban megjelenő ételárusokról. Megvitatjuk, hogy ki volt a vásári planétás, mit neveztek vásárfiának, és hogy egy vásárban hogyan zajlott az alkudozás. Mindezek után a gyerekek magukra vehetik a mesteremberek, a vásárlók szerepét, és demonstrációs tárgyak segítségével részt veszünk egy igazi, régi vásáron.

Szent Márton napi hiedelmek és szokások
A foglalkozáson elsőként Szent Márton legendáját ismerhetik meg a gyerekek: hogyan lett belőle a szegényeket és betegeket gyámolító szent ember, és hogyan árulták el a ludak, amikor elbújt, mert nem akart püspök lenni. Beszélgetünk még a Márton naphoz kapcsolódó népi babonákról, időjárás-jóslásokról. A gyerekek kézbe vehetnek egy libacsontból készült régi gyermekjátékot is, majd jósolunk belőle. Sorra vesszük a Márton napi libator menüsorát, mit és miért fogyasztottak, majd szemezgetünk a libával kapcsolatos szólásokból. A program során liba figurát vagy lámpást készítünk. A lámpás készítéséhez szükséges kisméretű (200 gr) befőttesüveget a gyermekeknek kell hozniuk a foglalkozásra.