A kiállítás célja a fizika izgalmas világának élményközpontú bemutatása. A látogatás során szemünk láttára elevenedik meg Eötvös Loránd tudós, tanár, fotós, író, természetjáró, hegymászó, családapa karaktere.

A kiállítás egy olyan, Magyarországon eddig soha nem látott, különleges anyagot tár a közönség elé, amelyre nemrégiben bukkantak a kutatók: a korábban elveszettnek hitt Tiedge János fényképek a londoni Victoria & Albert Múzeum gyűjteményéből kölcsönzéssel érkeznek Budapestre, ehhez kapcsolódik egy, a Néprajzi Múzeumban őrzött másolati sorozat.

A Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb kiállítása, a Szépvilág - Divat és kultúra a reformkori Pesten a divatlapokon, valamint az öltözködésen keresztül nyújt bepillantást az 1840-es évek Pestjének világába. A reformkort gazdasági, társadalmi és kulturális újjászületés jellemezte, a divatot a művelődés részeként fogták fel. Bár elsősorban nőket céloztak meg, férfiakhoz is szóltak. A tárlat a nyilvánosság három szintjén, a sajtó, a város és az otthon közegében mutatja be a divatlapok szerepét.

A citera az egyik legelterjedtebb, legkedveltebb népi hangszer volt egykor a hagyományos magyar közösségek zenei életében. Egyszerű felépítése miatt ügyes kezű falusi emberek is el tudták készíteni, gyakran kísérte a házi mulatságokat, közösségi munkaalkalmakat.

Kik is igazából a székelyek? Mit tudunk Székelyföldről? Milyen elképzeléseink, hiedelmeink vannak a székelyekről? Mi ebből a valóság? Hogyan látják a Székelyföldön élők magukat? A Néprajzi Múzeum Székelyek – Örökség-mintázatok című időszaki kiállítása, mely a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál részeként valósult meg.

A Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum Herman Ottó tiszteletére rendezett közös kiállítása, mely 2024. december 13-án nyílt meg a Néprajzi Múzeumban, a polihisztor emléke előtt tiszteleg születésének százkilencvenedik és halálának száztizedik évfordulója alkalmából.