Már jóval az európaiak érkezése előtt kapcsolatban állhattak a Húsvét-sziget őslakosai a dél-amerikai indiánokkal - derítették ki dán kutatók, akik úgy véli, hogy a sziget lakói valószínűleg képesek voltak megtenni a Dél-Amerikába vezető több hetes, mintegy 4 ezer kilométeres tengeri utat.

Anna-Sapfo Malaspinas a Koppenhágai Egyetem genetikai intézetének kutatója, a Current Biology nevű szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője emlékeztetett arra, hogy a korai kultúrák gyakorta tettek hasonló felfedező utakat.

"A tankönyvekben olvasható változatok az emberi kolonizáció eseményeiről - így Amerika benépesítéséről - újraértékelésre szorulnak a genetikai kutatások eredményeinek fényében" - írta Malaspinas.

A régészeti adatok szerint a Húsvét-szigetre az első polinéziai telepesek - mintegy több tucat férfiból, nőből és gyermekből álló csapat - Kr.u. 1200 környékén érkeztek. Az ő leszármazottaik építették a szigeten található mintegy 900 monumentális kőszobrot.

Ugyan a sziget lakosai számára heteket vehetett igénybe akár a legközelebbi lakott terület elérése is, több bizonyíték van arra, hogy a Húsvét-sziget lakosai nem éltek teljesen elzárva a világ többi részéről. A régészek már többször bukkantak olyan növények maradványaira, amelyek az amerikai kontinensen őshonosak, mint például az andoki édesburgonya. Ezek a leletek az európaiak megérkezését megelőző időkre datálhatóak.

A dán kutatás 27 Húsvét-szigeti őslakos génállományát vizsgálta. Eredményeik szerint a sziget lakói 19-23 generációval ezelőtt, vagyis nagyjából 1300 és 1500 között kapcsolatban álltak a dél-amerikai őslakosokkal. A ma élő Húsvét-szigeti őslakosok génjei 76 százalékban polinéziai, 8 százalékban őslakos amerikai és 16 százalékban európai eredetet mutatnak (a sziget lakói csak 1850 környékén kezdtek vegyülni az európaiakkal).

Az eredményekből két lehetséges forgatókönyv következik: vagy a sziget lakói mentek Dél-Amerikába, vagy az amerikai indiánok a Húsvét-szigetre. A kutatók szerint valószínűbb az első változat, ugyanis a szigetről jóval könnyebb elérni a kontinenst, mint fordítva. A Húsvét-szigetről indulva egy több hetes tengeri út árán viszonylag biztosan elérhetőek Dél-Amerika partjai, azonban onnan indulva a sziget egyszerűen túl kicsi célpont ahhoz, hogy könnyedén fellelhető legyen. Ezért lehetséges az is, hogy az első európai felfedezők csupán viszonylag későn, 1772-ben kötöttek ki a szigeten.

A Current Biology legújabb száma emellett egy másik bizonyítékot is felhoz a Húsvét-szigetiek és az amerikai őslakosok közti kapcsolat bizonyítására. A szintén a Koppenhágai Egyetem Genetikai Intézetében dolgozó Eske Willerslev társaival két olyan emberi koponyát vizsgált, amelyek a Brazíliában őshonos botokudó törzshöz tartoznak. Az eredmények szerint a két koponya teljes egészében polinéziai génállományt mutat. Vagyis a polinéziai őslakosoknak valamilyen módon el kellett jutniuk a mai Brazília területére, ahol beálltak a helyi botokudók közé - mindez alátámasztja a Dél-Amerika és a Húsvét-sziget közötti kapcsolat elméletét.

(MTI)