2025. február 5. szerda
Ágota, Ingrid
Budapesti Történeti Múzeum - Budapest
 |
Cím: 1014, Budapest Szent György tér 2.
Telefonszám: (1) 487-8800, (1) 487-8801
E-mail: btm@mail.btm.hu
Nyitva tartás: K-V 10-18
|
2020.01.03.
BTM Vármúzeum
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A BTM Vármúzeum középkori palota-kiállításának nyugati szárnyra eső, Albrecht pincei része hosszú idő után újranyílik a látogatók előtt.
Az 1967 óta nem bolygatott műemléki épületbelsőben különböző építészeti korszakok rétegződnek egymásra: az alaptér a palota középkori ciszternája, melybe támasztékul a barokk kor során pilléreket és árkádíveket állítottak be. A középkori falazatot anyagában való megőrzése miatt sem vésni, sem bontani nem lehetett, így a felújítás nagy kihívás elé állította a projektben résztvevő tervezőket és kivitelezőket.
Az épületbelső mellett az ide eső kiállításrész tematikája is megújult: a bevezető rész a palota modern helyreállításáról és ennek tervezőjéről, Gerő László építészről emlékezik meg.Ezt követi a palota és a város vízellátásának bemutatása, végül az érdeklődők megtekinthetikaz épületek díszítésére használt, észak-itáliai stílusú, változatos mintakincsű idomtéglákat, melyek léte arra utal, hogy ‒ a közhiedelemmel ellentétben ‒ nem Mátyás király volt az első és egyetlen uralkodó, aki a budai királyi rezidencia kiépítésénél itáliai mintákat követett és itáliai mestereket alkalmazott.
A középkori királyi palota műemléki helyreállításának története
A királyi palota felújítását 1880-ban javasolták I. Ferenc József (1848‒1916) királynak, aki először Ybl Miklóst, majd annak halála után Hauszmann Alajost bízta meg a barokk királyi palota korszerűsítésével és bővítésével.Sajnos az építkezések során a középkori palota még meglévő épületmaradványainak egy része áldozatául esett. A II. világháború után folyamatosan foglalkoztak a kiégett palotaépület helyreállításával, illetve az 1946-ban meginduló ásatások során előkerültek a középkori királyi palota megmaradt alapfalai, termei, pincéi, erődítései.
A helyreállítás másfél évtizedes munkáját Gerő László építész vezetésével, folyamatos régészeti, művészettörténeti és építészettörténeti konzultációk, tervtanácsok felügyelete mellett végezték el. A tervezés fő szempontja a történeti hitelesség megőrzése volt. A középkori királyi palotát körülvevő erődrendszert alapos történeti és műemléki kutatások után rekonstruálták és részben újjáépítették, a falakon belül középkort idéző díszkerteket, azokon kívül parkokat alakítottak ki. A középkori királyi palota feltárt eredeti termeit finom mértéktartással rekonstruálták és a palota pinceszintjét bejárhatóvá, s bemutathatóvá tették állandó kiállítás számára.
A Buda, „a királyi méltóság széke és trónus” - A középkori királyi palota c. kiállításról bővebb információk itt.
Az 1967 óta nem bolygatott műemléki épületbelsőben különböző építészeti korszakok rétegződnek egymásra: az alaptér a palota középkori ciszternája, melybe támasztékul a barokk kor során pilléreket és árkádíveket állítottak be. A középkori falazatot anyagában való megőrzése miatt sem vésni, sem bontani nem lehetett, így a felújítás nagy kihívás elé állította a projektben résztvevő tervezőket és kivitelezőket.
Az épületbelső mellett az ide eső kiállításrész tematikája is megújult: a bevezető rész a palota modern helyreállításáról és ennek tervezőjéről, Gerő László építészről emlékezik meg.Ezt követi a palota és a város vízellátásának bemutatása, végül az érdeklődők megtekinthetikaz épületek díszítésére használt, észak-itáliai stílusú, változatos mintakincsű idomtéglákat, melyek léte arra utal, hogy ‒ a közhiedelemmel ellentétben ‒ nem Mátyás király volt az első és egyetlen uralkodó, aki a budai királyi rezidencia kiépítésénél itáliai mintákat követett és itáliai mestereket alkalmazott.
A középkori királyi palota műemléki helyreállításának története
A királyi palota felújítását 1880-ban javasolták I. Ferenc József (1848‒1916) királynak, aki először Ybl Miklóst, majd annak halála után Hauszmann Alajost bízta meg a barokk királyi palota korszerűsítésével és bővítésével.Sajnos az építkezések során a középkori palota még meglévő épületmaradványainak egy része áldozatául esett. A II. világháború után folyamatosan foglalkoztak a kiégett palotaépület helyreállításával, illetve az 1946-ban meginduló ásatások során előkerültek a középkori királyi palota megmaradt alapfalai, termei, pincéi, erődítései.
A helyreállítás másfél évtizedes munkáját Gerő László építész vezetésével, folyamatos régészeti, művészettörténeti és építészettörténeti konzultációk, tervtanácsok felügyelete mellett végezték el. A tervezés fő szempontja a történeti hitelesség megőrzése volt. A középkori királyi palotát körülvevő erődrendszert alapos történeti és műemléki kutatások után rekonstruálták és részben újjáépítették, a falakon belül középkort idéző díszkerteket, azokon kívül parkokat alakítottak ki. A középkori királyi palota feltárt eredeti termeit finom mértéktartással rekonstruálták és a palota pinceszintjét bejárhatóvá, s bemutathatóvá tették állandó kiállítás számára.
A Buda, „a királyi méltóság széke és trónus” - A középkori királyi palota c. kiállításról bővebb információk itt.
|
Kapcsolódó kiállítás
|
|
