A gazdag földbirtokos családból származó Goszthony Mária magyarországi tanulmányok után az 1920-as években Rómában végezte el a Festészeti Akadémiát. Olaszországban barátnője, Josipovich Ida ösztönzésére az itáliai reneszánsz kerámiával kezdett ismerkedni.

1935-ben kerámiaégető kemencét építtetett Bárdibükkön. A Fiorenza műhely elnevezésű alkotóközösséghez Josipovich Idán kívül unokatestvére, Goszthony Sári is társult. Első termékeik a reneszánsz majolikák másolatai voltak, ebből bontakozott ki egyéni stílusuk. Edényeik itáliai reneszánsz minták alapján készülő funkcionális étkészletek, teás és kávés szervizek, vázák, gyertyatartók és patikaedények voltak. Míg a korongozást a művésznők tervei alapján fazekasmesterek végezték, a díszítményeket ők maguk készítették.

Kerámiáik fehér ónmázas alapra készültek, amely kiemelte a tüzes színekben felvitt ornamentikát. A fő díszelemeik általában a reneszánsz dekorációk alapján virág, és füzérmotívumok, madaras, halas, kis-állatos vagy sajátos invenciójú, ötletes stilizációval leegyszerűsített táji motívumok voltak.