A somlyói Báthori Kristóf vajda fiát még gyerekkorában, 1581-ben fejedelemmé választotta meg a kolozsvári országgyűlés, de a tényleges uralmat csak 1588-ban vette át. Báthory Zsigmond neveltetésére nagy figyelmet fordítottak, humanista, reneszánsz műveltségre tett szert, de erőteljes jezsuita szellemben nőtt fel.


A szélsőséges és csapongó fejedelem

Életrajzírói szerint jelleme – miként uralma - szélsőséges és csapongó volt. Uralkodása alatt Erdély válságos időszakot élt át, az ország ismét belesodródott a Habsburg–török viszályba, az ún. tizenöt éves háborúba, s hadszíntérré vált. A tényleges fejedelmi hatalomért cserébe el kellett űznie a jezsuitákat, de a közvetlen környezetében lévőket, akik fő tanácsadói voltak anyai nagybátyja, Bocskai István mellett, megtarthatta. Tanácsadói mellett unokatestvéreivel való feszült viszonya határozták meg politikáját. Báthory Boldizsár és András ugyanis ellenezték a jezsuiták hatalmát, és a törökökkel való békés viszony fenntartását szorgalmazták. Feszült pillanatokban négyszer mondott le a fejedelmi trónról unokatestvérei javára.


Egy sikertelen nászéjszaka és a hercegi cím

Zsigmond a tizenöt éves háború idején a Habsburgok oldalán avatkozott be, tanácsadói nyomására. 1595-ben szövetséget kötött Rudolf császárral, cserébe birodalmi hercegi címet és Habsburg-feleséget kapott. A házasság azonban érvénytelenné vált a nászéjszaka sikertelensége miatt. A fejedelem kivette szerepét a harcokban, szövetséget kötött a közszékelyekkel és a havasalföldi vajdával. A sikerek nem tartottak sokáig, a fejedelem többször meggondolta magát a harcokat és szövetségeseit illetően, amely hatással volt Erdély életére és fejlődésére is.

1602-ben végleg lemondott és távozott Erdélyből, Csehországban élt haláláig.


Debrecen életében az első Báthoryak fejedelemsége egyaránt jelentett biztonságot és nyugtalanságot. István megerősítette a korábbi kiváltságokat, Kristóf pedig az egykori szerzetesi kolostort szegényházzá alakíttatta át, s a városnak adományozta. Bár Zsigmond is megadta a korábbi kedvezményeket, a tizenöt éves háború felforgatta a település életét. Ez időben ugyanis többfelé kellett figyelnie, adóznia és kémkednie, utóbbi felett valamennyi hatalom uralkodója szemet hunyt.


AZ ÉREMRŐL:

Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem 1589-ben vert ezüst tallérjának elő és hátlapja.

Előlap:
SIGISMVNDVS. BATORI. PRINCEPS. TRANSIL
(Sigismundus Batori princeps Transilvaniae)
Báthori Zsigmond Erdély fejedelme

Hátlap:
+ MONETA. PRINCIPIS. REGNI. TRANSILVANIAE / 15 – 89.
Erdélyország fejedelmének a pénze 1589
Leltári szám: DFNGY 2363.