Az egyik legjellegzetesebb, s legmagyarabbnak tartott férfi ruhadarab, a cifraszűr számos táji variációban ismert. A Déri Múzeum gazdag népviseleti gyűjteménye közel félszáz cifraszűrt és szűrkabátot őriz.

A dunántúli, felföldi és erdélyi típusok mellett az alföldi tájakról, például a Nagykunságból, Mezőkövesdről is megtalálhatóak itt érdekes darabok. Legnagyobb számban azonban a debreceni, illetve a környékbeli szűrszabó műhelyekben készült szűröket találunk. Ilyenek például a barna színű böszörményi szűrök, a fekete gazdaszűrök és számos rátétes nagyváradi és derecskei készítésű ruhadarab.


Az első szűrszabó, aki Népművészet Mestere címet kapott

A pásztori, paraszti használatból a múzeumi gyűjteménybe került darabokon túl a múzeum értékes, népi iparművészeti alkotásnak tekinthető szűrökkel és szűrhímzésekkel is büszkélkedhet. Nem véletlen ez, hiszen a szűrhímzés, illetve a szűrrátét készítés Debrecenben, valamint a megyében - elsősorban Derecskén Erdei Lajos szűrszabó révén - már az 1950-es évektől kitüntetett figyelmet kapott. A mesterek alkotókként számos alkalommal kaptak országos elismeréseket. Erdei Lajos például az elsők között kapta meg a Népművészet Mestere címet. A hímzők közül Dankovszky Lórántné Varga Zulejka munkái emelkedtek ki, aki a szűrhímzés motívumainak felhasználásával futókat, faliképeket is készített.


Zulejka néni ajándéka

A hagyományos szűrtípusok közül a hímzett bihari cifraszűrt is elkészítette. Ez ugyan nem tekinthető autentikus viseleti darabnak, de a bihari cifraszűr minden jellegzetessége megfigyelhető rajta, tudatos újraalkotás eredményeképpen. A szűrt alkotója unokaöccse számára készítette, s neki ajándékozta, azzal a szándékkal, hogy külföldön értékesítsék. Ez a terv azonban nem valósult meg, s a szűrt egy esztergált fa állványon szobadíszként használták, készítőjére, "Zulejka néni"-re emlékezve mindaddig, amíg a múzeumi gyűjteménybe nem került.