Lord Rothermere „Hungary’s Place in the Sun…” (Magyarország helye a nap alatt…) című cikke - amellyel felhívta a figyelmet a trianoni békeszerződés igazságtalanságára és revíziójára - 1927 júniusában jelent meg a The Daily Mail hasábjain: a lord ezzel azonnal elnyerte a magyarok szimpátiáját.

Egy évvel később fia, Esmond Harmsworth látogatást tett Magyarországon, útja során Debrecenben is megállt. A feljegyzések szerint nagy pompával és ovációval fogadták a fiatalembert és kíséretét az Aranybika Szálloda előtt. A vendégek részt vettek egy istentiszteleten a Nagytemplomban, majd a Hortobágy-pusztával is megismerkedtek. Debrecen városa később egy utcát is elnevezett Rothermere-ről, nevét a mai Darabos utca viselte egy ideig.

A szívélyes vendéglátás miatt döntött úgy a lord, hogy a Magyarország számára szánt szoborból, amely a Trianon miatt átélt fájdalmat szimbolizálja, nemcsak egyet, hanem kettőt készíttet. Alkotójukként a francia szobrászt, Emile Guillaume-t kérte fel. Két darab kétszeresre nagyított női szobor készült, az egyik ép alakkal, a másik végtagok nélkül. Az ép női testet formáló alkotást Budapesten, a Szabadság téren állították fel 1932 őszén, míg a torzót Debrecen városa kapta meg. Mindkét szobor a gyermekeit elveszítő édesanya képében jeleníti meg a területeit elveszítő Magyarország fájdalmát. A Debrecenbe került alkotás végtagnélkülisége még plasztikusabban jelképezi az elszakított részeket.

A szobrot az egykori polgármester, Magoss György után elnevezett téren (ma Bem tér) állították fel. Leleplezését 1933. május 28-án, a Hősök emléknapján tartották. Az esemény országszerte nagy visszhangot keltett, újságírók és fotósok hada kísérte végig. Az alkalomról a Déri Múzeum akkori fényképésze, Kozmann Leó is készített felvételeket, képei közül jó néhány megjelent a helyi lapokban is.

Az ünnepséget dr. Vásáry István polgármester beszéde nyitotta meg, a leleplező beszédet pedig dr. Rugonfalvi Kiss István történészprofesszor, a Tisza István Tudományegyetem rektora mondta el. A szobor átvétele után következett a koszorúzás, amelyen több közéleti személyiség és társadalmi szervezet képviseltette magát. Jelen volt Frederick Llewellyn Jones magyarbarát angol képviselő, báró Vay László, Debrecen és Hajdú vármegye főispánja, a Magyar Revíziós Liga, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége vagy az Ipartestület is. Az ünnepélyen részt vett Habsburg József főherceg, aki rendszerint jelen volt a korszak jelentős kulturális-társadalmi eseményein. A főherceg az ünnepség végén kiosztotta a hadirokkant jelvényeket.

Az idézet forrása: Kaplonyi György: Debreceni ércemberek, márványjegyek

Váradi Katalin muzeológus