Bethlen Gábor ifjú korában Báthory Zsigmond gyulafehérvári udvarában nevelkedett, később pedig több fejedelmet segített trónja megszerzésében harcokkal, illetve diplomáciai küldetésekkel. Bár korábban felmerült neve erdélyi fejedelemként, csak Báthory Gábor Habsburg-szövetsége nyomán lépett fel igénylőként. Bethlent 1613 őszén választották meg fejedelemnek a kolozsvári országgyűlésen – a török hadak fenyegető árnyékában.

Első éveiben Erdély belső megszilárdítására törekedett: központosított fejedelmi hatalmat épített ki, ennek érdekében igyekezett növelni saját fejedelmi vagyonát. Az ipar és a kereskedelem előmozdítására merkantilista jellegű gazdaságpolitikát folytatott, s külföldi iparosokat telepített országába. Emellett próbálta kiengesztelni a szászokat, a székelyeket, hajdúkat, ugyanakkor meghatározott keretek között tartani mozgásukat. Vallási kérdésekben is türelmet mutatott. Mindezen törekvéseit első felesége, Károlyi Zsuzsanna igaz társaként segítette.

Intrikák és diplomácia sikerek

A fejedelem igyekezett fejleszteni a hadsereget is, korszerű zsoldos csapatokat szervezett nagyrészt szabad hajdúkból és székelyekből. Kezdetben próbált a szomszédaival megegyezni. Egy Habsburg intrika miatt viszont Lippát a török portának kényszerült átadni.

Bethlennek a harmincéves háború adott alkalmat a nyílt fegyveres fellépésre a császár ellen. Célja kezdettől a Magyar Királyság egységének helyreállítása volt. 1620-ban a besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, de ő nem koronáztatta meg magát. Két évvel később a nikolsburgi békében lemondott e címéről, viszont elnyerte a hét felső-magyarországi vármegyét, amelyeket élete végéig biztosított magának. Emellett megkapta a német-római birodalmi hercegi címet és sziléziai hercegségeket, később viszont elvesztette ezeket.

További diplomáciai sikerként könyvelhette el a Habsburg ellenes Protestáns Ligába való bekerülését második házassága révén, amelyet 1629-es halála miatt nem tudott kiaknázni. Halála után második feleségét, a brandenburgi választófejedelem lányát, Brandenburgi Katalint jelölte ki örököséül.

Uralkodása Erdély aranykorát jelentette

Gyulafehérvári udvara a művelődés fellegvára is volt, 1622-ben református főiskolát alapított itt könyvtárral és nyomdával együtt. Szorgalmazta a diákok külföldi tanulmányait, a korszak nevesebb tudósait, művészeit hívta meg Erdélybe.

ÉREM
Bethlen Gábor 1622-ben, Körmöcbányán vert tízszeres aranyforintja.

Előlap:
GABRIEL – D ∙ G ∙ EL ∙ HVNGARIAE ∙ DAL ∙ CR – SCL ∙ REX ⁕
Gabriel Dei Gratia Electus Hungariae Dalmatiae Croatiae Sclavoniae rex)
Gábor Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia választott királya
A körirat betűi között a magyar címer és Madonna Jézussal. A fejedelem jobbra néző mellképe, fedetlen fővel, balján vállára támasztott jogar.

Hátlap:
∙ TRANS ∙ PRINCEPS ∙ ET ∙ SICVLOR ∙ COM ∙ 1622 ∙
(Transsilvaniae princeps et siculorum comes 1622.)
Erdély fejedelme és a székelyek ispánja 1622.
Koronás négyelt címer, első mezejében magyar kettős kereszt, második mezejében nap és félhold, harmadik mezejében magyar vágások, a negyedik mezőben hét bástya és félhold. Szívpajzsban a Bethlen család címere. Lent oldalt K–B verdejegy.
Leltári szám: DFNGY 2459. (Huszár E.: 305.)

Váradi Katalin és Novák Ádám