2024. december 26. csütörtök
István
Déri Múzeum - Debrecen
 |
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
E-mail: deri@derimuzeum.hu
Nyitva tartás: IX.1.-IV.15.: K-Szo 9-16, IV.16-X.31.: K-V 10-18
|
Déri Múzeum
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Déri Frigyesnek 1917. február 9-én sikerült egy igazi múzeumtörténeti ritkaságot megszereznie gyűjteménye számára: Ocskay László (1680 – 1710) kuruc brigadéros nyergét és a hozzá tartozó felszerelést.
A kuruckor híres-hírhedt alakja igen korán, 15 évesen katonának állt. Nyugtalan, erkölcsi aggályoktól mentes jelleme már ekkor megmutatkozott. Először a fülét vágták le fegyelmezetlenségért, majd bajtársának meggyilkolásáért kötél általi halálra ítélték. A kivégzés elől a törökökhöz menekült, ahol áttért az iszlám hitre. Az oszmán hadseregben sem volt sokáig maradása: amint lehetett, visszatért eredeti ezredéhez.
A következő évek már a spanyol örökösödési háború különböző színterein találták. Ám itt sem tagadta meg önmagát, és mindkét oldalon próbára tette hadiszerencséjét. Nyugtalan természete azonban innen is tovább űzte. Otthagyta XIV. Lajos testőrségét és német terültre vándorolt, ahol martalócai élén szerzett félelmetes hírnevet.
1703-ban felajánlotta kardját Rákóczinak, aki rövidesen a felvidéki hadjárat vezetésével bízta meg. A fiatal parancsnok meghálálta a bizalmat, és sikert-sikerre halmozott. Elfoglalta Lévát, Korponát és a bányavárosokat, portyákat vezetett Morvaországba és Ausztriába. Érdemei elismeréseképpen Ocskayt 1705-ben brigadérosi rangra emelték, és jelentős birtokokat kapott.
Az ifjú brigadéros azonban igazán lojális csak önmagához volt. Amikor ugyanis a kuruc seregek kezdtek visszaszorulni, elhatározta, hogy átáll a labancokhoz. 1708-ban felesküdött I. Józsefre, és ezredesként folytatta katonai karrierjét a császári hadseregben.
Korábbi tiszttársai nem felejtették árulását, és bosszút esküdtek. 1710. január 1-én Jávorka Ádám vezetésével tőrbe csalták, és Érsekújvárra szállították. Itt halálra ítélték, és 1710. január 3-án lefejezték.
Déri Frigyes Ocskay brigadéros nyergét és lószerszámait Pick Adolf régiségkereskedőtől vásárolta meg Budapesten, 4500 koronáért. A gyűjtő korabeli leírása szerint:
„A kantár felső takarószéle, a szügyelő és a farmatring zománcos boglárokkal van kirakva. A homlokpánton zománcos lemez. A nyeregkápán és támlán ezüst domborművű dísz- és címerboglárok.”
(Ocskay brigadérosról bővebben: Tarján M. Tamás: 1703. szeptember 17. – Ocskay László elfoglalja Léva várát)
A kuruckor híres-hírhedt alakja igen korán, 15 évesen katonának állt. Nyugtalan, erkölcsi aggályoktól mentes jelleme már ekkor megmutatkozott. Először a fülét vágták le fegyelmezetlenségért, majd bajtársának meggyilkolásáért kötél általi halálra ítélték. A kivégzés elől a törökökhöz menekült, ahol áttért az iszlám hitre. Az oszmán hadseregben sem volt sokáig maradása: amint lehetett, visszatért eredeti ezredéhez.
A következő évek már a spanyol örökösödési háború különböző színterein találták. Ám itt sem tagadta meg önmagát, és mindkét oldalon próbára tette hadiszerencséjét. Nyugtalan természete azonban innen is tovább űzte. Otthagyta XIV. Lajos testőrségét és német terültre vándorolt, ahol martalócai élén szerzett félelmetes hírnevet.
1703-ban felajánlotta kardját Rákóczinak, aki rövidesen a felvidéki hadjárat vezetésével bízta meg. A fiatal parancsnok meghálálta a bizalmat, és sikert-sikerre halmozott. Elfoglalta Lévát, Korponát és a bányavárosokat, portyákat vezetett Morvaországba és Ausztriába. Érdemei elismeréseképpen Ocskayt 1705-ben brigadérosi rangra emelték, és jelentős birtokokat kapott.
Az ifjú brigadéros azonban igazán lojális csak önmagához volt. Amikor ugyanis a kuruc seregek kezdtek visszaszorulni, elhatározta, hogy átáll a labancokhoz. 1708-ban felesküdött I. Józsefre, és ezredesként folytatta katonai karrierjét a császári hadseregben.
Korábbi tiszttársai nem felejtették árulását, és bosszút esküdtek. 1710. január 1-én Jávorka Ádám vezetésével tőrbe csalták, és Érsekújvárra szállították. Itt halálra ítélték, és 1710. január 3-án lefejezték.
Déri Frigyes Ocskay brigadéros nyergét és lószerszámait Pick Adolf régiségkereskedőtől vásárolta meg Budapesten, 4500 koronáért. A gyűjtő korabeli leírása szerint:
„A kantár felső takarószéle, a szügyelő és a farmatring zománcos boglárokkal van kirakva. A homlokpánton zománcos lemez. A nyeregkápán és támlán ezüst domborművű dísz- és címerboglárok.”
(Ocskay brigadérosról bővebben: Tarján M. Tamás: 1703. szeptember 17. – Ocskay László elfoglalja Léva várát)
|
|
