Az ifjú Zichy Antónia és a fiatal gróf 1833 decemberében, egy pozsonyi estélyen találkoztak először, és azonnal egymásba szeretettek. Batthyány szinte rögtön meg is kérte a 17 éves lány kezét, aki igent mondott.

Az 1934-ben megtartott esküvő után a szerelmesek bebarangolták Nyugat-Európa legszebb tájait: Itáliát, Franciaországot, Bajorországot, Svájcot. Hazatérésük után Ikervárott (Vas vármegye) telepedtek le, de a téli időszakokat rendszeresen Pesten töltötték. Frigyükből öt gyermek született, de csak hárman élték meg a felnőttkort: Emília, Ilona és Elemér.


Múzsa és politikai segítőtárs

A házaspár aktív társasági életet élt, rendszeresen tartottak fogadásokat, bálokat és művészeti esteket. Emellett Batthyány Lajos egyre nagyobb közéleti szerepet is vállalt, így 1839-től politizálni kezdett. Mint minden eseteben, most is élvezte felesége feltétlen támogatását, hiszen Antónia nem csak mint hitves állt mellette, hanem mint múzsa és politikai segítőtárs is. Ahogyan a gróf fogalmazott: „A hazaszeretet felgerjesztésére minden veszélyeztetett nemzetnél hathatós eszköznek tapasztaltatott a nőnem ösztönzése; hogy ez nálunk is mennél elébb fogja fel e dicső szerepet, iparkodni fogunk.” 

Zichy Antónia valóban mindent megtett a szeretett férfi karrierjéért: „Látványosan tüntetett férje politikai nézetei mellett az országgyűléseken éppúgy, mint a színházakban vagy a bálokban. Támogatta a honi gazdasági kezdeményezéseket, rendszeresen adakozott jótékony célokra, a negyvenes években pesti szalonja a társadalmi élet központja lett, ahol gyakran megfordult például Vörösmarty Mihály is. Hugával, gróf Károlyi Györgynével lelkes támogatói voltak a Védegyletnek is. Magyarul beszéltek, itthon készült magyar ruhákban jártak, a bálokon magyar zenére táncoltak. Az ifjúság rajongott értük, személyiségük még az arisztokratákat nem kedvelő Petőfi Sándort is ámulatba ejtette, „tündérvirágnak” nevezve a grófnőket.”

Batthyány Lajos pályája – jelentős mértékben feleségének köszönhetően – egyre feljebb ívelt. Reformpolitikája idővel beérett, és 1848. március 17-én V. Ferdinánd őt nevezte ki miniszterelnöknek. Sajnos elképzeléseit nem tudta érvényesíteni az uralkodóval szemben, így október 2-án lemondott.


A kivégzés előtt egy tőrt csempészett be hitvesének...

Mikor 1849 januárjában őrizetbe vették, felesége hűségesen mellette maradt. Zichy Antónia mindent megtett, hogy férjét ne végezzék ki, azonban a számtalan kérvény és könyörgés ellenére kimondták a halálos ítéletet. Ezután csak annyit tehetett, hogy egy tőrt csempészett be férjének, hogy a megalázó akasztást elkerüljék. Batthyánynak ezzel a fegyverrel sikerült úgy megsebeznie a nyakát, hogy a kivégzést kénytelenek voltak golyó által végrehajtani 1849. október 6-án.

Zichy Antónia soha nem bocsátotta meg a Habsburgoknak férje halálát. „Bárhol megjelent, az az önkényuralom elleni tiltakozásnak számított, gyakran megéljenezték a mártír miniszterelnök özvegyét. […] Élete végéig viselte a fekete gyászruhát, leveleit pedig így írta alá: Gróf Batthyány Lajos özvegye.”  (Máthé Zsuzsa: A legtiszteltebb honleány - Zichy Antónia grófnő, Batthyány Lajos hitvese c. publikációból, www.kepmas.hu)

A mindenki által tisztelt és szeretett grófnő 1888-ban hunyt el. Végrendelete értelmében férje mellett helyezték örök nyugalomra, s a tőle kapott búcsúlevelet a szívére helyezték, hogy örökre vele legyen.


Miniatűr festmény Zichy Antóniáról

A Déri Múzeum Szomolányi gyűjteményében található egy miniatűr festmény, mely Zichy Antóniát, a mártírhalált halt miniszterelnök, Battyhány Lajos forrón szeretett hitvesét ábrázolja.

A Zichy Antóniát ábrázoló műtárgy az 1840-es években készült és a Biedermeier-kor jellegzetes stílusjegyeit viseli magán. Készítője: Moritz Michael Daffinger.