I. Rákóczi Ferenc 1645-ben született Gyulafehérváron, apja II. Rákóczi György fejedelem, akinek utódjául választották 1652-ben szülővárosában, de trónra már nem lépett. A pataki vár 1616-ban jutott a Rákócziak kezére I. Rákóczi György felesége, Lorántffy Zsuzsanna birtokaként. A birtokbavétel után nem sokkal megkezdődtek a sárospataki reneszánsz várkastély átépítésének munkálatai; a vár megerősítése, valamint a falakon belül fejedelmi palota építése. Ezért is utal a kép felirata az ábrázoltra, mint alapítóra. 1643-ban épült a feleségéről elnevezett Lorántffy-szárny, és két évvel később pedig a Vöröstornyot a palotával összekötő híres szépségű loggia.

I. Rákóczi Ferenc 1666-ban vette feleségül Zrínyi Ilonát és négy gyermekük született (György, Julianna, Borbála, Ferenc). Ez év januárjában lett Sáros vármegye örökös főispánja. A Wesselényi-összeesküvés részeseként, az 1670-es tiszavidéki felkelés leveretése után anyja, Báthory Zsófia és a jezsuiták közbenjárására, súlyos váltságdíj kifizetése után menekülhetett meg a büntetéstől. 1671. február 21–én megszületett az egyezség Báthory Zsófia és Lipót császár között, amely szerint Rákóczi a váltságdíj és jónéhány vára átengedése fejében büntetlen maradt. Ettől kezdve egészen haláláig semleges próbált maradni a császári csapatok és a bujdosók között zajló harcokban, miközben a bujdosók többször birtokaira támadtak.1676-ban halt meg Zborón, Kassán temették el.


A derékképet megfestő művészt nem ismerjük, de feltételezhetően a korszak ősgaléria-portréit készítő kevésbé jelentős mesterek egyike lehetett. Az ezen arcképtípus hagyományait követő festmény a félalakos ábrázolások sorába tartozik, s a szokásos ünnepi öltözékben láthatjuk az ábrázoltat. Elengedhetetlen kellék a háttér baloldali drapériája, valamint a jobb felső sarok értelmező felirata. A meglehetősen ügyetlenül, kemény vonásokkal, mereven megfestett arcmás elsősorban dokumentum értékű, a megörökítést szolgálta, és ezért, nem pedig művészi becse miatt volt fontos készíttetői számára. A Magyar Nemzeti Múzeumba való kerülésének története nem érdektelen: sajátságos módon egy osztrák hercegi család képgyűjteményéből jutott a Történelmi Képcsarnokba a kép.

A jobb felső sarok latin nyelvű felirata (FRANCIS: RAKOCZI PRINCEPS TRANS: FUND: RESIDAE PATAK S: IES OBIIT 8 JULY 1676) utal arra, hogy az ábrázolt rangja erdélyi fejedelem volt, valamint Sárospatak alapítójaként említi.