A kiállítás közel százötven négyzetméteren, két teremben, a honfoglalástól a legújabb korig ad tájékoztatást a húsosmesterség mibenlétéről és történetéről.

A múzeumba lépő látogató Európa térképével találja szembe magát, amely a középkori szarvasmarha-export irányait és terjedelmét mutatja be, majd megismerheti a közelmúltig honos vágóállat-fajtákat - tablók segítségével.

A rövid áttekintés után a vitrinek a hús összetételét és hússzéki bontását mutatják be, valamint összefoglalják a húsmívesség történetét a honfoglalás előtti és utáni század időszakából. A kiállítás nem mulasztja el a XIV. században már teljesen kialakult mészáros céhes szervezet működését ismertetni, egészen annak 1372. évi megszűnéséig. A mészáros Céhnek meghatározó szerepe volt a húsmívesség szabályozott működésének kialakításában. Nemcsak a vágási higiénére, de a húsértékesítés minőségére is szigorúan felügyelt, biztosította a megfelelő szakmai képzést is.

A céhek megszűnte után, 1872-ben, megalakult a Mészáros Ipartársulat, ami később, 1886-ban lpartestüIetté vált. Az ipartestületek egészen az államosításig a szakma érdekképviseleti szervei voltak.

A húsmívesség történetének ismeretéhez hozzátartoznak a mesterség kéziszerszámainak, a vágás egyes eszközeinek, s azok fejlődésének bemutatása, valamint a különböző vágóhíd-típusok illusztrálása. Nem maradhat ki a századvégi húskereskedelem és a híres hentesmesterek élettörténetének felelevenítése sem. Majd továbbhaladva a szárazáru-gyártással, az államosítás időszakával, valamint a korszerű húsiparral ismerkedhetünk meg.

Végül - az első terem befejező szakaszában - az Állatorvosi Higiéniai Szolgálat és a húsipar kapcsolatába, az Országos Húspari Kutatóintézet kutatási-dokumentációs tevékenységébe, valamint a húsipari szakirodalomba nyerünk betekintést - a múlt század második felétől.

A második teremben két, Európában egyedülálló gépet, egy XIX. század közepéről származó kuttert és egy Heikena 50-es szalámipaszta aprító gépet, valamint a lacikonyhát és az 1870-es évekből származó hentesüzletet és egy ötkéses ringát állítottunk ki.

A múzeum melletti szabad téren a jelen század első harmadáig működött különféle húsfeldolgozó gépet és berendezést mutatunk be. Itt tekinthető meg még a kétszintes sertésszállító vasúti vagon is.