A Borsodi földvár Északkelet Magyarországon, Miskolctól mintegy 30 km-re É-ra, a Bódva folyó partján helyezkedik el. A vár Borsod megye első központja, a körülötte létrejött Borsod település pedig, amely az 1950-es évek óta Edelényhez tartozik, a megye névadó települése volt.

A történeti Borsod megye egyike a Szent István által, az államalapítás során létrehozott megyéknek. E korai megyék élén egy-egy, a király által kinevezett és neki felelőséggel tartozó ispán állt. Szerepe a megyei közigazgatás, bíráskodás és az adószedés irányításában, valamint a katonai feladatok megszervezésében állt. Az ispánok székhelye a Borsodihoz hasonló módon épült várakban volt.

A Borsodi földvár ásatása (1987-1999) bebizonyította, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben a vár nem egy őskori erődítmény felújításaként épült. A várfalakat jelentő sáncok a 10. század végén, a 11. század elején, egy, a Bódva fölé magasodó természetes dombon készültek. A ma csak egyszerű földhányásnak látszó sáncokat fa szerkezet erősítette, miként az államalapítás korának legtöbb magyar várát. A 11-13. századi haditechnika mellett ezek a várak bevehetetlenek voltak.

Az esperesek központja az ispáni székhelyeken állt. Ilyen esperesi központnak tekinthető a Borsodi földvárban feltárt templom is. Az esperesi templomon kívül állt egy másik templom is a korai megye székhelyén. Romjait a mai borsodi református templom alatt sikerült feltárnunk.

A földvár feltárása során a vár belsejében egy 10. századi település maradványaira sikerült rábukkanunk. Az egyszerű, agyagba rakott kőből és sárral betapasztott vesszőfonatból épült házak leégtek, romjaikon épült fel az ispáni vár. Az összedőlt házakban megőrződött teljes berendezésük.

Anonymus elbeszélése szerint a várat Bors vezér építette, akit a honfoglalás során Árpád fejedelem küldött a környék kikémlelésére és birtokba vételére. A modern tudományos kutatások tükrében azonban egyre kevésbé fogadható el hiteles történeti forrásként, hiszen az ásatások során feltárt vár - mely feltehetően a XIV. század elejére már lakatlanná vált - a 11. században épült. Az viszont kétségtelen, hogy a vár -, majd később a megye is Bors vezérről nyerte elnevezését.

A múzeumban megtekinthető kiállítás a X. századi település mindennapjait, lakóházait gazdasági életét mutatja be, valamint a XI-XIII. századi megyeszékhely életébe, egyházi és világi közigazgatásának rendszerébe nyújt betekintést.

(Szöveg: Wolf Mária)