Eseménynaptár
2025. április
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
2025.04.24. - 2025.06.01.
Szombathely
2025.04.23. - 2025.04.23.
Kaposvár
2025.04.21. - 2025.04.21.
Fülek
2025.04.20. - 2025.04.21.
Szentendre
2025.04.19. - 2025.04.19.
Balassagyarmat
2025.04.19. - 2025.04.21.
Eger
2025.04.18. - 2025.05.24.
Kiskunhalas
2025.04.18. - 2025.04.21.
Ópusztaszer
2025.04.17. - 2025.04.17.
Fülek
2025.04.17. - 2025.05.17.
Budapest
2025.04.17. - 2026.01.04.
Szentendre
2025.04.16. - 2025.04.16.
Budapest
2025.04.16. - 2025.04.16.
Budapest
2025.04.16. - 2025.05.11.
Szombathely
2025.04.16. - 2025.05.16.
Nyíregyháza - Sóstó
2025.04.14. - 2025.12.12.
Budapest
2025.04.11. - 2025.06.28.
Tatabánya
2025.04.11. - 2025.05.23.
Dunaújváros
2025.04.11. - 2025.07.27.
Hódmezővásárhely
Wosinsky Mór Múzeum Megyeházi Kiállítóhelye - Szekszárd
Részlet a régi megyeháza világa c. kiállításból - Könyvtár-terem
Cím: 7100, Szekszárd Béla király tér 1.
Telefonszám: (74) 419-667
Nyitva tartás: A múzeum egész évben csak előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
állandó kiállítás, festészet, képzőművészet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
2000 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
(min. 25 fő)
1500 HUF
/ fő
Egyéni belépő diákoknak
1000 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
1000 HUF
Egyéni kombinált belépő felnőtteknek
(a szekszárdi kiállításokra)
4000 HUF
Fotó
1000 HUF
Videó
1000 HUF
Mattioni Eszter (1902-1992) Szekszárdon született. Édesapja olasz selyemkészítési szakember volt, aki Bezerédj Pál hívására érkezett Magyarországra. Anyai nagyanyja pedig az a Sass Erzsike volt, akihez Petőfi Sándor "A négyökrös szekér" című versét írta 1845 őszén Borjódon.
Mattioni Eszter: Decsi asszony kenyérrel, 1958
Mattioni Eszter a Képzőművészeti Főiskolát Rudnay Gyula növendékeként végezte el volt. Első önálló kiállítása 1929-ben az Ernst Múzeumban volt. Ugyanebben az évben mutatkozott be először Szekszárdon, egy csoportkiállításon.

A korabeli kritika is felfigyelt határozott színérzékére és festményei szivárványos színeire: munkáiban felfedezhető a kortárs olasz neoklasszicizáló művészet avagy az ún. római iskola hatása. 1937-ben a Párizsi Világkiállításon Magyarországot a római iskola művészei képviselték. Mattioni Esztert az egyik magyar pavilon kapuját díszítő festményeiért Diplome d'Honeur-rel jutalmazták.

1931 és 1942 között a szolnoki művésztelepen dolgozott, melynek vezető egyénisége akkoriban Aba Novák Vilmos volt. A szolnoki művésztelepen töltött idő meghatározó szerepet játszott művészi pályáján. Festményinek színvilága visszafogottabbá vált: hideg színek, dinamikus vonások jellemzik a "Szolnoki Tabán" és a "Mátrai Búcsú" című képeit.

Szolnokon alkotta meg Pólya Ivánnal közösen, majd önállóan fejlesztette tovább a hímeskő technológiáját. A hímeskő a klasszikus, hagyományos mozaik XX. századi változata: az egyformára vágott üveghasábok, kőzúzalékok helyett az ábra formáinak megfelelő, különböző méretű színes márványdarabokat, féldrágaköveket ágyazott cementbe. Ezzel az ábrázolás eszközeit is megteremtette, tárgyakat, anatómiát jelzett velük, utalt a perspektívára, stilizált rendbe fogta a figurákat, dekoratív foltritmussá írta át a fákat, virágokat, sárközi pártákat, hímzett kendőket.

1943-ban a Budapesti (Stühmer) Csokoládégyár számára készített nagyméretű allegorikus kompozíciót. 1948-ban a győri Székesegyház Szt. László sírkápolnájában, Apor Vilmos síremléke köré hímeskő kompozíciót állított össze. Legnagyobb vallásos témájú alkotását a budapesti Rókus kápolnában találjuk.

A munkásságát bemutató kiállítás alapját a festőművésznő által 1981-ben szülővárosának ajándékozott gyűjtemény teremtette meg.