2025. április 3. csütörtök
Buda, Richárd
Helytörténeti Gyűjtemény - Hajdúdorog
 |
Cím: 4087, Hajdúdorog Jaczkovics út 5.
Telefonszám: (30) 237-7360
E-mail: hdmuvhaz@gmail.com
Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezés alapján: a Görög Demeter Művelődési Házban
|
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Nagy Alföld közepén ugyanúgy mint a többi alföldi településen a hajdúdorogiak is állattartással és földműveléssel biztosították megélhetésüket. A hagyományos paraszti gazdálkodás eszközei a történelmi múlt szerves részei.
A Néprajzi Állandó Kiállítás két terme közül az elsőben a földművelés eszközeit a munkafolyamatok sorrendjében mutatjuk be: a faeke, a favilla, a csép - mint alapvető paraszti szerszámok - és az ezekhez kapcsolódó tárgyak ismertetetik meg a látogatót a földművelő nehéz munkájával.
A dorogi parasztgazdaságok jövedelmét biztosító állattartás eszközei szintén megtekinthetők a kiállításon: az állatok igázása, a tejfeldolgozás, a híres juhtartás tárgyi emlékei ízelítőt adnak a hagyományos paraszti gazdálkodás munkafolyamataiból.
A második termében látható a pászkaszentelés és a karácsonyi asztal "jelenete".
A pászkaszentelés Hajdúdorogon a görög katolikus egyház fennállása óta össznépi ünnep. A lakosság húsvét reggelén a pászkakosarakba rakja a szentelésre előkészített ételeket: vajat, sót, házilag termesztett tormát, sárga túrót, tojást, főtt sonkát, kolbászt, oldalast és töltött bárányt. Legfelülre kerül a pászkakalács, melyet letakarnak - a kizárólag erre a célra használt - díszes terítővel. Mindezt kiegészítik egy üveg borral.
A karácsonyi asztal mindenki számára sokat jelent. Nem csupán étkezési hely, hanem rítusok, babonák, varázsló eljárások színtere is. Az asztal körül zajló események a család gazdagságát, egészségét, a föld és az állatok termékenységét kívánta előidézni.
A karácsonyi ünnepkör leglátványosabb és a nagyközönséget érintő szokása a betlehemezés. A kecskemaszkos játékkal felnőtt férfiak szórakoztattak egykor. Csillaggal pedig 10-12 éves fiúgyerekek - kóringyálók - jártak házról házra. Mindezeket az eseményeket tettük életszerűen láthatóvá a kiállításon.
A Néprajzi Állandó Kiállítást rendezte: Mislovics Andrea, technikai kivitelezője: Erdélyi Zoltán (Nemzeti Múzeum, Budapest), a tárgyakat restaurálta: Dr. P. Dombóváry Judit (Nemzeti Múzeum, Budapest). A fotókat Szücs Róbert (Nyíregyháza) készítette.
A Néprajzi Állandó Kiállítás két terme közül az elsőben a földművelés eszközeit a munkafolyamatok sorrendjében mutatjuk be: a faeke, a favilla, a csép - mint alapvető paraszti szerszámok - és az ezekhez kapcsolódó tárgyak ismertetetik meg a látogatót a földművelő nehéz munkájával.
A dorogi parasztgazdaságok jövedelmét biztosító állattartás eszközei szintén megtekinthetők a kiállításon: az állatok igázása, a tejfeldolgozás, a híres juhtartás tárgyi emlékei ízelítőt adnak a hagyományos paraszti gazdálkodás munkafolyamataiból.
A második termében látható a pászkaszentelés és a karácsonyi asztal "jelenete".
A pászkaszentelés Hajdúdorogon a görög katolikus egyház fennállása óta össznépi ünnep. A lakosság húsvét reggelén a pászkakosarakba rakja a szentelésre előkészített ételeket: vajat, sót, házilag termesztett tormát, sárga túrót, tojást, főtt sonkát, kolbászt, oldalast és töltött bárányt. Legfelülre kerül a pászkakalács, melyet letakarnak - a kizárólag erre a célra használt - díszes terítővel. Mindezt kiegészítik egy üveg borral.
A karácsonyi asztal mindenki számára sokat jelent. Nem csupán étkezési hely, hanem rítusok, babonák, varázsló eljárások színtere is. Az asztal körül zajló események a család gazdagságát, egészségét, a föld és az állatok termékenységét kívánta előidézni.
A karácsonyi ünnepkör leglátványosabb és a nagyközönséget érintő szokása a betlehemezés. A kecskemaszkos játékkal felnőtt férfiak szórakoztattak egykor. Csillaggal pedig 10-12 éves fiúgyerekek - kóringyálók - jártak házról házra. Mindezeket az eseményeket tettük életszerűen láthatóvá a kiállításon.
A Néprajzi Állandó Kiállítást rendezte: Mislovics Andrea, technikai kivitelezője: Erdélyi Zoltán (Nemzeti Múzeum, Budapest), a tárgyakat restaurálta: Dr. P. Dombóváry Judit (Nemzeti Múzeum, Budapest). A fotókat Szücs Róbert (Nyíregyháza) készítette.
|
|
