A XVIII. sz. közepéig a természettudományok csak a filozófia részeként jelentek meg az oktatásban. A jezsuita rendek tanítási rendszerét az 1599-ben kiadott Ratio Studiorum szabályozta: "A jelentőséggel bíró dolgokban Arisztotelésztől el ne térj!". A protestáns iskolák tanárai azonban már a nyugati egyetemeken tanultak, és az ott megszerzett korszerű tudást adták tovább tanítványaiknak; a kémiát a fizika tantárgy részeként tárgyalták.

Hatvani István volt, aki 1750-től elsőként tanított kémiát és végzett kísérleteket Debrecenben. A század második felében a korszerű oktatás szelleme a katolikus iskolákban is teret hódított.

A Habsburg-birodalom bányatisztjeinek szervezett képzésére az uralkodó 1735-ben Selmecbányán bányatiszt-képző iskolát alapított. Az intézmény 1770-től akadémiai rangra emelkedett és ez lett a honi kémiai szakoktatás és tudományos kutatás bölcsője. Innen terjedt el a laboratóriumi oktatás és az akkor szerveződő párizsi műegyetem, az École polytechnique is ezt vette át. A Selmecen tanulók kiváló vegyészekké lettek, közülük a legnevesebb - Müller Ferenc - 1782-ben fedezte fel a Tellúrt.

Mária Terézia 1777-ben adta ki a Ratio Educationist, a magyarországi iskolarendszer első, állami szabályozására irányuló rendeletét, amely kedvező légkört teremtett a természettudományok oktatásának területén is. A rendelet hatására megjelentek a központi tankönyvek. Az 1793-ban felállított erdélyi kémiai-metallurgiai intézet professzora, Etienne András írta az első magyar nyelvű iskolai kémiatankönyvet.

Az első egyetemi kémia tanszéket a Pázmány Péter által alapított nagyszombati egyetemen állították fel 1770-ben. Az egyetemet Budára, majd Pestre helyezték át, első kémia és botanika professzora Winterl Jakab orvos volt: az elektrokémia egyik előfutára és a Lavoisier-féle kémia továbbfejlesztője.

Kováts Mihály, Varga Márton, Nyulas Ferenc neve a magyar kémiai szaknyelv elterjesztése kapcsán vált ismertté. A magyar nyelvű oktatás a XIX. sz. első felében hódított teret, fellegvárai a protestáns kollégiumok voltak.

A marosvásárhelyi kollégium kémia professzora volt Bolyai Farkas, aki a kísérleti oktatáson kívül már a vegyjeleket is használta. Az első magyar nyelvű főiskolai kémiatankönyvet Tarczy Lajos adta ki. Az erdélyi iskolákban az 1840-es évektől mindegyik felekezet bevezette oktatási rendjébe a vegytan tárgyat. A kiállítás legfontosabb oktatási intézmények fejlődését és nevesebb alakjait ismerteti.