Napjainkban a múzeum egészének átértékelése országszerte szükségessé vált. A múzeum küldetése a közönség szolgálata lett. A közönség számára nyújtandó egyfajta tanulási módszerként kell működnie. Ismernie, fejlesztenie és a közönség szolgálatában alkalmaznia kell saját eszközeit, tudását, tapasztalatát és át kell alakítania, "felhasználóbaráttá" kell tennie hagyományos terét.

A közoktatáson belül a vizuális-művészeti nevelésnek van talán legnagyobb lehetősége, hogy a személyiség fejlődését és a kreatív, problémamegoldó, alkotó magatartás kialakulását segítse. Ez a hatalmas nevelési potenciál valamint a vizuális-művészeti nevelés lehetőségei javarészt még kiaknázatlanok.

A televízió és az internet nyújtotta korlátlan információ és tapasztalat áramlás koordinálatlansága mellett szükség van irányítás alatt álló, iskolán kívüli tapasztalatszerző és strukturáló lehetőségekre, mint amilyet a múzeumpedagógia is nyújt.

A társadalomtudományokban leírt vizuális fordulat jelzi a képiség egyre intenzívebb működését a világban és a világ megtapasztalásában. A gyerekek a képi működésmódoknak erősen ki vannak szolgáltatva. A kortárs képzőművészet az a közeg, ami leginkább ismeri, átlátja a kortárs vizualitás működésmódjait, reflektál annak sajátosságaira. A kortárs képzőművészet funkciói átalakulnak, már nem csupán a gyönyörködtetés, az esztétikai élmény a célja, hanem intenzív részt vállal a világ értelmezésében. A négy éve egzisztáló Miskolci Múzeumpedagógiai Műhely tapasztalata szerint a gyerekek nagyon fogékonyak a kortárs művészetre, a világ megtapasztalásnak testhezálló, új dimenzióit kaphatják meg általa. Ezért érzi kötelességének a kortárs művészetben rejlő innovatív lehetőségek közvetítését a gyerekek, pedagógusok, szülők és érdeklődők számára.

A Nagy Kunszt létrehozásakor egy országosan eddig egyedülálló tanulmányi múzeum kialakítása és működtetése volt a cél. A Miskolci Galéria Petró-házában kialakított tanulmányi múzeum pedagógiai szempontok alapján válogatott kortárs művekből összeállított kiállításra épül. Lehetőséget ad iskolai csoportok, és kreatív gyerekműhelyek órai kereteken kívüli oktatásának megvalósítására. A kiállítás anyaga, tematikája félévente frissül, változik.

A program célja egy gyerekléptékűvé tett múzeumi teret kialakítani - ahol a gyerekek alkotói folyamata szerves egységet képez a kiállítással, ahol nem válik szét a szemlélődés-alkotás valamint a műalkotás és saját alkotás közege. A gyerekmunkák a kiállítás installációs terében maradnak, kölcsönös értelmezési viszonyba lépnek azokkal.

Célunk továbbá egy olyan nyitott múzeumpedagógiai közeg létrehozása, amelyben az oktatás különböző szintjein és területein működő intézmények hatékony együttműködése biztosított. Az együttműködés bevett gyakorlattá, praxissá épül ki, ahol a konstruktív pedagógia a kölcsönös igényfelmérés, interakció, tudás- és tapasztalatátadás közegében működhet.

A Szemere Bertalan Középiskola művészeti tagozata a Miskolci Galéria és a Miskolci Múzeumpedagógiai Műhely közösen dolgoz ki egy mintaprojektet Iskolabarát múzeum - múzeumbarát iskola címmel. A projekt részt vállal a vidéki iskolák kulturális és oktatási nevelésének feladatából, intenzíven megszólítja a pedagógusokat, iskolákat a kortárs művészet tanulmányi múzeuma látogatására, biztosítja a tájékoztatásukat.

A Nagy Kunszt megnyitásával várhatóan elindul Miskolcon az a világon és hazánkban is egyre népszerűbb gyakorlat, miszerint iskolás osztályok úgy látogatják meg a múzeumokat, hogy ott nem csupán passzív szemlélődésben, tárlatvezetésben lesz részük, hanem a látottak aktivitással egybekötött feldolgozása történik.

A tanulmányi múzeum tere több szintű szellemi találkozásra teremt lehetőséget. A pedagógusok - akik elhozzák az iskolai csoportokat a foglalkozásra - , a gyerekek - akik más minőségben, sajátos, gyerekléptékű közegben találkozhatnak a számukra kiválogatott kortárs műalkotásokkal és az azok által közvetített problémákkal - , a látogatók - akik egy térben tapasztalhatják meg a kortárs műveket és a gyerekek interpretációit - , a kölcsönös tapasztalat- és tudáscsere interaktív terébe kerülnek. A gyerekek értelmezési aktusai, befogadási nyitottsága közvetítő erővé válik a kortárs képzőművészet és a felnőttek világa között.

Remélhetőleg hamarosan kialakul egy múzeumpedagógusokból, rajztanárokból és a kortárs művészet iránt érdeklődő más tantárgyakat tanítókból szövődő szellemi holdudvar a műhely körül. Bízunk benne, hogy bővül a kortárs képzőművészet értőinek, támogatóinak és tolmácsolóinak köre, kicserélődhetnek inspiratív pedagógiai ötletek és módszerek.

Kiépül egy olyan internetes szájt, ahol a foglalkozásokon résztvevő gyerekekről és alkotásaikról készített fényképek megtekinthetők, a foglalkozások véleményezhetők. Ez a visszacsatolást és folyamatos kapcsolattartást segítő lehetőség a Miskolci Múzeumpedagógiai Műhely működési gyakorlatában - www.mimumu.atw.hu- már bizonyította jogosultságát. A gyerekek szeretik visszanézni magukat, az érdeklődők folyamatosan tájékozódhatnak a múzeumban történtekről, kialakul egy virtuális kiállítási tér.