2024. december 25. szerda
Eugénia
Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Szentendre
 |
Cím: 2000, Szentendre Sztaravodai út
Telefonszám: (26) 502-500, (26) 502-501
E-mail: latogato@sznm.hu
Nyitva tartás: XI.1-III.27.: Szo-V 10-16
IV.1-X.31.: K-P 9-17 XI.12-13.:9-18 |
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
|
Belépő felnőtteknek
(téli időszakban)
|
1000 HUF
|
|
|
Belépő felnőtteknek
(normál nyitva tartási napokon)
|
700 HUF
|
|
|
Belépő felnőtteknek
(fesztiválok alkalmával)
|
1600 HUF
|
|
|
Belépő diákoknak
(téli időszakban)
|
500 HUF
|
|
|
Belépő diákoknak
(normál nyitva tartási napokon)
|
700 HUF
|
|
|
Belépő diákoknak
(fesztiválok alkalmával)
|
800 HUF
|
|
|
Belépő gyermekeknek
(normál nyitva tartási napokon, 2 vagy több gyermek estén)
|
350 HUF
|
/ fő
|
|
Belépő gyermekeknek
(fesztiválok alkalmával két vagy több gyermek estén fejenként)
|
400 HUF
|
/ fő
|
|
Belépő nyugdíjasoknak
(téli időszakban)
|
500 HUF
|
|
|
Belépő nyugdíjasoknak
(normál nyitva tartási napokon)
|
700 HUF
|
|
|
Belépő nyugdíjasoknak
(fesztiválok alkalmával)
|
800 HUF
|
|
|
Vasúti menetjegy
(vonaton megváltva)
|
600 HUF
|
|
|
Vasúti menetjegy
(a múzeum jegypénztárában megváltva)
|
500 HUF
|
|
|
Vasúti menetjegy
(fesztiválok alkalmával)
|
500 HUF
|
2010. június 25-én hivatalos keretek között nyílt meg az Észak-magyarországi falu tájegység, amely az Ipoly és a Bodrog közötti terület hagyományos népi építkezését, életmódját mutatja be. 12 lakóház és 26 melléképület magasodik itt, közel 5000 eredeti műtárggyal.
Az Észak-magyarországi falu a Felföldi mezőváros szomszédságában épült fel, így válik teljessé a nagytáj építészeti képe. Az Észak-magyarországi falu épületegyüttes egy patak menti völgyi úti falu, a domboldalra felfutó keskeny szalagtelkekkel, a telkek végén keresztcsűrökkel.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum életében először illesztettünk egy határon túli, Szlovákiából származó magyar épületet egy meglévő tájegységi koncepcióba. A település elején található a majorsági épületegyüttes magtárral, cselédházzal és üvegházzal. A múzeumi falu szélén barlanglakások sora húzódik meg. A több család vérségi kapcsolatán alapuló együttélést a közös nemzetségi portán a palóc hadas telek reprezentálja. A szalagtelkek között dűlőút visz ki a csűröskertbe, ahol két csűr áll egymás mellett. A főút másik vége egy halmazos településrészbe torkollik, ahol egy szabálytalan alakú telek zárja le az épületek sorát.
A táj legnagyobb néprajzi csoportját a palócok alkották, és több nemzetiség is élt ezen a vidéken: németek, ruszinok és szlovákok. Észak-Magyarország vallási szempontból hasonlóan sokszínű: a római katolikus többségen kívül reformátusok és görög katolikusok egyaránt megtalálhatók a térségben. Ezért a tájegységben felépítettünk egy római katolikus haranglábat Debercsényből, egy római katolikus kiskápolnát Kisgömöriből és egy görög katolikus, kőből faragott útmenti feszületet Regécről.
A parasztság különböző rétegei mellett bemutatjuk a kisnemesi utódok, vándoriparosok (teknővájók, drótos tótok), az Alföldön és Dunántúlon mezőgazdasági idénymunkát vállaló summások és az uradalmakba egész évre kötött bérért elszegődő cselédek életmódját.
A tájegységben új vonás, hogy a házak származási helyén élő embereket megörökítő fotókból kiállítást rendeztünk, és megnyitottuk a táj szokásairól, mesterségeiről szóló filmeket játszó múzeumi mozit is. Kisnemesi házunkban megismerheti a felvidéki magyarság történetének egy szeletét is. Ha pedig érdekli, hogy hogyan dolgozunk a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, keresse fel az erdőhorváti, félig üvegfalú épületet, amelyben a házkiválasztás, bontás, újraépítés, néprajzi gyűjtés és berendezés kulisszatitkait ismerheti meg az érdeklődő.
Az Észak-magyarországi falu a Felföldi mezőváros szomszédságában épült fel, így válik teljessé a nagytáj építészeti képe. Az Észak-magyarországi falu épületegyüttes egy patak menti völgyi úti falu, a domboldalra felfutó keskeny szalagtelkekkel, a telkek végén keresztcsűrökkel.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum életében először illesztettünk egy határon túli, Szlovákiából származó magyar épületet egy meglévő tájegységi koncepcióba. A település elején található a majorsági épületegyüttes magtárral, cselédházzal és üvegházzal. A múzeumi falu szélén barlanglakások sora húzódik meg. A több család vérségi kapcsolatán alapuló együttélést a közös nemzetségi portán a palóc hadas telek reprezentálja. A szalagtelkek között dűlőút visz ki a csűröskertbe, ahol két csűr áll egymás mellett. A főút másik vége egy halmazos településrészbe torkollik, ahol egy szabálytalan alakú telek zárja le az épületek sorát.
A táj legnagyobb néprajzi csoportját a palócok alkották, és több nemzetiség is élt ezen a vidéken: németek, ruszinok és szlovákok. Észak-Magyarország vallási szempontból hasonlóan sokszínű: a római katolikus többségen kívül reformátusok és görög katolikusok egyaránt megtalálhatók a térségben. Ezért a tájegységben felépítettünk egy római katolikus haranglábat Debercsényből, egy római katolikus kiskápolnát Kisgömöriből és egy görög katolikus, kőből faragott útmenti feszületet Regécről.
A parasztság különböző rétegei mellett bemutatjuk a kisnemesi utódok, vándoriparosok (teknővájók, drótos tótok), az Alföldön és Dunántúlon mezőgazdasági idénymunkát vállaló summások és az uradalmakba egész évre kötött bérért elszegődő cselédek életmódját.
A tájegységben új vonás, hogy a házak származási helyén élő embereket megörökítő fotókból kiállítást rendeztünk, és megnyitottuk a táj szokásairól, mesterségeiről szóló filmeket játszó múzeumi mozit is. Kisnemesi házunkban megismerheti a felvidéki magyarság történetének egy szeletét is. Ha pedig érdekli, hogy hogyan dolgozunk a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, keresse fel az erdőhorváti, félig üvegfalú épületet, amelyben a házkiválasztás, bontás, újraépítés, néprajzi gyűjtés és berendezés kulisszatitkait ismerheti meg az érdeklődő.
|
|
