A Néprajzi Múzeum egy kétszázezer darabot jócskán meghaladó tárgyhalmazt és többszázezer fényképet, rajzot, kéziratot, hanganyagot, filmet őriz. Ez a hatalmas gyűjtemény a Zoom kiállítóterében még egyfajta őskáoszként vagy az ősrobbanás állapotában jelenik meg. Az új gyűjteményi állandó kiállítás abba enged majd betekintést, hogy a káoszból miként lesz rend – vagyis hogyan alakul ki a rendszerezés és értelmezés által a múzeumgalaxis.

Történetileg változó nézőpontokat ismertet majd meg és a nézőpont váltások, kortárs értelmezések újszerű lehetőségeit vonultatja fel, alaposan körüljárva, elemezve egy-egy problémát. A Zoom viszont értelmezések, szövegek nélkül mutatja fel a tárgytömeget és az egyes tárgyakat, játékos megközelítések segítségével.

Perspektívát váltunk. Itt a nézőpont és a közelítés valódi fizikai, vizuális élmény. Zoomolunk, felborítunk, feldarabolunk, kifordítunk, összekeverünk, hagyjuk a látogatót elveszni a tárgyak, képek, betűk erdejében, hogy azután néhány kiragadott példánál elidőzhessen, esetleg megláthassa magát az arcok sokféleségében. A nézőpontváltás, avagy zoomolás módjai elsősorban fogalmi ellentétpárokon keresztül fedezhetők fel: sok–kevés, kicsi–nagy, rész–egész, közel–távol, fent–lent, térbeli–sík, pozitív–negatív, színes–fekete-fehér, széles látószög – teleobjektív, gyorsítás–lassítás, szétszedni–összerakni, kiragadni– belehelyezni, statikus–dinamikus, rendezett–rendezetlen és így tovább. Ezek az ellentét párok rendezik össze az egyes témákat, illetve át is nyúlnak rajtuk, összekötve a látszólag össze nem tartozót, eltávolítva a máskor egymás mellett lévőt. Nincs sorrend, mindegy, hol kezdjük. Nézhetjük gyorsan vagy lassan, csak rápillantva vagy belemerülve, egy részét vagy az egészet, közelről vagy távolról, fentről vagy lentről.