Hogyan ragadható meg egy nagyváros stílusa és annak történelmi gyökerei? Mi teszi Szöult egyedivé? A Szöul Történeti Múzeum arra tesz kísérletet a budapesti időszaki kiállításban, hogy mindezt a hagyományos koreai öltözék és lakás múzeumi gyűjteményben őrzött tárgyain keresztül válaszolja meg. A választás nemcsak a látványos műtárgyak miatt bizonyult eredményesnek, hanem a két témán keresztül tetten érhető a koreai mindennapok és ünnepek, valamint az az egész társadalmat átszövő érték- és szimbólumrendszer, melyet a koreai konfucianizmus képvisel. Ennek gerincét pedig az ősök, a múlt, a környezet és ez ezekkel való harmonikus viszony adja. A Néprajzi Múzeumban megtekinthető kiállítás azt mutatja be, hogyan követhető mindez az öltözékek és a lakásbelső finom mintázataiban, változataiban. Egy-egy ruhadarabban ugyanis jelen van a viselőjének státusza, képzettsége, rangja, pozíciója, kora és neme, azaz nemcsak Szöul hagyományai, hanem az ott élők sorsa, mindennapjai is.

A kiállításban ennek megfelelően számos hánbokot fedezhet fel a közönség. Természetesen nemcsak a koreai hagyományt és kultúrát tükröző viseletegyüttes azon darabjai jelennek meg, amelyek a nyugati stílusú öltözködés modern kori elterjedése előtt a tipikus koreai viseletet jelentették, hanem az ebből merítkező modern designer darabok közül is látványos válogatás tekinthető meg. A klasszikus és modern „outfiteken” keresztül pedig a részletek is kibomlanak: kiderül, mikor és kik hordtak Koreában fehér, fekete, piros, kék, zöld színeket, miért hívják Szöult a kalapok városának, melyek a legfontosabb kiegészítők?



Hasonlóan izgalmas terepe a kiállításnak a hánok, a hagyományos koreai technikával és stílusban készült épület, amelyet a természettel és a környezettel harmóniában alkottak. Előnyei miatt ma is használják Koreában, jóllehet a házak helyett már a modern épületek lakásai jelentik a lakóhelyek leggyakoribb formáját. A kiállításban az épületek szerkezeti érdekességein túl érzékelhetővé válik a férfi és a női terek közötti különbség.

A hosszú történelemmel rendelkező Szöul Korea, ma Dél-Korea fővárosa, egyben legnagyobb városa is. Több mint egy évezreden át fővárosként, s ennek az időszaknak több mint felében a Csoszon-dinasztia (1392–1910) székhelyéül szolgált. Ezalatt a mintegy ötszáz év alatt Szöul jelentette azt a központot, ahol az ország egész területéről származó javak összegyűltek, és amelyen keresztül lehetőség adódott idegen civilizációk és kultúrák megismerésére. A város vezető szerepet játszott a filozófia, a tudomány és a művészetek terén, és a mindennapokhoz kapcsolódó öltözködési, étkezési és lakáskultúrában is az élen járt. A 19. században a nyugati kultúra megjelenése jelentős változásokat indított el, a 20. században pedig súlyos háborús pusztítások érték Szöult. Az ezt követő újjáépítés teljesen átalakította a várost.

Mégis Szöul minden pontján megtalálhatók a történelmi emlékek és a nagy múltra visszatekintő fővárosi státusz bizonyítékai. A felhőkarcolók erdeje a belvárosban együtt él a királyi palotákkal és a tradicionális hánok házakkal, a 21. századi utcákon pedig gyakran hagyományos viseletbe öltözött emberekkel találkozhatunk a koreai kortárs követő járókelők mellett. A Szöuli Történeti Múzeum a Csoszon-dinasztia egyik királyi palotája, a Kjongbokkung területén található. A város egyik legfontosabb múzeumában – gazdag műtárgygyűjteménye és változatos kiállításai révén – Szöul történelmével és kultúrájával találkozhatnak a hazai és külföldi látogatók. A két intézmény együttműködésének köszönhetően megnyílt A koreai stílus – Hagyományos öltözék és lakás Szöulból című kiállítás ezt a világot teszi átélhetővé Budapesten.