A Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum Herman Ottó tiszteletére rendezett közös kiállítása, mely 2024. december 13-án nyílt meg a Néprajzi Múzeumban, a polihisztor emléke előtt tiszteleg születésének százkilencvenedik és halálának száztizedik évfordulója alkalmából.

A kiállítás fő törekvése, hogy a Néprajzi Múzeumban őrzött és Herman Ottóhoz köthető közel háromezer-ötszáz darabot számláló tárgyi anyagra helyezze a fókuszt. Természetesen ezt a mennyiséget teljes egészében nem lehet bemutatni, de a tárlat egy olyan válogatást ad a kollekcióból, amely tükrözi Herman tárgyszemléletét, gyűjtési módszereit, múzeumban való gondolkodását. A néprajzi témákhoz mindvégig hozzákapcsolódnak a politikai pályafutásának mérföldkövei, a képviselőházban kifejtett tevékenysége, sajátos gondolkodása és beszédstílusa.

Herman Ottó az ő korában még csak kibontakozóban lévő néprajz terén maradandót alkotott. Megteremtette az anyagi kultúra kutatásának alapjait, ami összefüggésbe hozható az önálló néprajzi múzeum létrejöttével. Az elsők között a halászattal kapcsolatos etnográfiai vizsgálódásai során járt be nagyobb területeket, de ugyanígy a pásztorkodás és más témák mind jobb és jobb megismerése céljából is beutazta szinte az egész Kárpát-medencét, illetve azon túlra, Norvégiába is eljutott.

Nála lesz először hangsúlyos az a fajta terepmunka, amelyet az utána jövő kutatók is elsajátítanak és alkalmaznak. Ha áttekintjük a Herman Ottóhoz köthető műtárgyakat, akkor láthatjuk, hogy egy tekintélyes része sorozat. Rá jellemző volt, hogy egy-egy tárgyféléből nagyobb számú változatot – ahogy ő emlegette „egy sor”-t, „egy egész sor”-t – gyűjtött be, ezekből az adott helyszínen mindent meg akart szerezni. Ezeken keresztül tovább körvonalazódik Herman néprajzitárgy-szemlélete is, amiből kiolvasható, hogy mi volt számára érdekes, és mit tartott érdemesnek megőrizni, múzeumba elhelyezni. A Néprajzi Múzeum archívumában fennmaradtak a gyűjtőnaplói, amelyeket az útjai során vezetett, és nemcsak írt bele, de rajzokat is készített, melyek a kiállításon is láthatóak lesznek.

A néprajzi témákhoz mindvégig hozzákapcsolódnak – ahogy Kossuth Lajos fogalmazott – a „legzseniálisabb és legmagyarabb tudósunk” politikai pályafutásának mérföldkövei, a képviselőházban kifejtett tevékenysége, sajátos gondolkodása és beszédstílusa. Továbbá, a humort sem nélkülöző időszaki tárlaton kirajzolódik Herman egyedi jelleme, megjelenése és viselkedése, amelyeknek köszönhetően a korabeli karikaturisták kedvelt figurájává vált.

A kiállítás narrátoraként Mikszáth Kálmán mellett – aki szellemes karcolataiban, tudósításaiban többször ír Hermanról – végigkíséri a látogatót tanítványa, későbbi kollégája és életrajzírója Lambrecht Kálmán is.