Bereczki Katalin pályája kezdetétől mélységes vonzódást érez az ősi kultúrák iránt. Először 1993-ban sikerült eljutnia a hopi indiánokhoz, majd következő évben Afrikában, a Mali Köztársaságban, a dogonok között tölthetett pár hetet, azóta szinte minden évben visszatér hozzájuk.

Élete nagy élménye, hogy láthatta az afrikai fazekas asszonyokat dolgozni, akik drága berendezések nélkül a legegyszerűbb eszközökkel is meg tudják teremteni a tökéletesen funkcionáló edényeiket, ismerik a tartós felületkezelést, a redukciós égetés titkait. Katalin együtt bányássza velük a nyersanyagot, vizezi, gyúrja, kézzel, lábbal egyengeti az agyagot, mindenben alkalmazkodik vendéglátóihoz, és nagyon figyel, de ő is tud nekik adni valamit. Olyan kemencéket épített agyagból, mely alkalmas főzésre, sütésre és az agyagtárgyak kiégetésére, mert az ottani fazekasok sem a korongot, sem a kemencét nem ismerik. Azóta is járja Afrikát, Európát, eleget tesz a meghívásoknak és építi az agyagkemencéket.

Munkáiban felidéződik az utazások során tanultak szellemisége. Erősen samottos agyagból készült tárgyait gyakran raku mázzal égeti. Ez olyan redukciós eljárás, melynek során a fémoxidok visszaalakulnak fémmé és csillogó, semmihez sem hasonlítható réteget alkotnak a kerámia felületén.

A tárlat talán legizgalmasabb darabjai a fém és samottos agyag kombinációjából készült maszkok. Afrikában Katalinra nagyon mély benyomást tett a feketék tánca, aminek fontos kelléke a maszk. Olyan szimbolikus ereje van, hogy a táncosok az álarc segítségével lélekben azonosulhatnak azzal a lénnyel, akit a maszk megjelenít. Így a csúnyák széppé válhatnak, a gyávák bátorrá, a gyermeket óhajtók termékennyé. Katalin agyagfejei az afrikai inspirációkon túl emlékeztetnek a sámánmaszkokra, a busó fejekre, de a középkori lovagok páncélba szorított arcát is idézik.

Sokszínű oeuvre-jébe beleférnek a funkcionális edények, a figurális szobrok és a szimbolikus tárgyak egyaránt. Az utóbbiak megformálásában el tudott jutni a legelemibb, legtisztább formákig, akár a lecsiszolt kavicsok tökéletességéig.

Verőcei tárlatán életművének inkább a természeti népek által ihletett darabjait láthatjuk, melyek a legnagyobb otthonossággal találták meg helyüket a Gorka család kerámiai mellett.

Köpöczi Rózsa