Az 1875 és az 1920 közötti korszak szőlészeti-borászati viszonyait, Magyarország történelmi borvidékeit, borfajtáit, hagyományos szőlőművelő és borkészítési eszközeit közérthető, látványos, képes és szöveges tablók mutatják be.

Kiállításunkban a magyarság himnuszainak értékes relikviái jelennek meg, melyek a himnuszok történetének egy-egy epizódját jelenítik meg.

Az első világháborút lezáró békeszerződéseket a magyar társadalom szinte egyöntetű megdöbbenéssel és heves elutasítással fogadta. Az egy irányba mutató politikai, civil és egyéni mozgalmak hatására jöttek létre a békeszerződés felülvizsgálatát követelő irredenta, területvédő, kitelepített, hazafias és katonai szervezetek, egyesületek, majd szerveződtek nagyszabású kampányok, aláírásgyűjtések határon innen és túl.

Az első és második világháború magyar helytállásának legszebb tárgyi emlékeit mutatja be a kiállítás. A lövészárkokban lőszerből, puskagolyóból, fák gyökereiből készült emlékek, hamutálak, gyújtók, falvédők, poharak, tálkák, újságok idézik a magyar katona hazaszeretetének megrendítő bizonyítékait.

Kiállításunkkal az Erdélyt – 1919 elején jogtalanul – megszálló román hadsereg ellen harcoló, javarészt erdélyi önkéntesekből alakult Székely Hadosztálynak és annak vezetőjének, Kratochvil Károlynak kívánunk emléket állítani.

Kiállításunk korabeli naplók, fényképek, dokumentumok, a legfrissebb történeti szakmunkák segítségével mutatja be a korabeli nemzetközi katonai és diplomáciai helyzetet, a Selmecbányái és soproni diákok lobogó hazaszeretetét és tevőleges katonai cselekményeit, a Lajtabánság kikiáltását, Prónay Pál szerepét.

A Trianon Múzeum vándorkiállítása 31 darab, nagy méretű, színes tablón mutatja be a trianoni békediktátum történetét és tragikus következményeit.

Az 1920-as évek egyik legnépszerűbb költőjének, a trianoni trauma - Reményik Sándor mellett - leghitelesebb, legnagyobb hatású megéneklőjének állít emléket a Sajó Sándor kiállítás. A gyűjteményben látható a páratlan szerencsével megmenekült s egy budai pincéből kalandos úton előkerült Sajó Sándor családi hagyaték, ennek legérdekesebb eredeti dokumentumai és természetesen a legszebb Sajó költemények.

Az 1920-as évek egyik legnépszerűbb költőjének, a trianoni trauma leghitelesebb, legnagyobb hatású megéneklőjének állít emléket a Sajó Sándor kiállítás.

Görzsönyi Vargha Gyula, költő, műfordító, tudós, statisztikus, a jog- és államtudományok doktora, igazgató miniszteri tanácsos, a magyar királyi központi Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, ez a sokoldalú polihisztor, nagy tudásával és töretlen munkabírásával szinte minden hivatalában az utókor elismerésére méltót alkotott.

Kiállításunkkal az I. világháború előtti Európa egyik legfejlettebb vasúthálózatának elpusztítására, és a magyar vasutasok hősi ellenállásra emlékezünk.

Az országzászló mozgalom létrehozója a trianoni fájdalom volt, s azon a felismerésen alapult, hogy az ugyanazon nemzethez tartozók összetartozása megmarad akkor is, ha a közösségeket határok választják el egymástól.

A kiállításon a 20. század eleji Magyarország irredenta és revíziós mozgalmához kapcsolódó ritka és értékes tárgyi- és képanyag kerül bemutatásra.

1919. január 29-én kelt fel Balassagyarmat lakossága a nógrádi várost két hete megszállás alatt tartó cseh legionáriusok ellen, akiket a közelben állomásozó magyar katonaság segítségével még azon a napon kiűztek a településről.

1944-45 telén Délvidéken a jugoszláv kommunista partizánalakulatok válogatott kegyetlenségű „etnikai tisztogatást" hajtottak végre a „nem délszláv népek" körében.

Az 1918-1920-as impériumváltásnak talán az egyik legkevésbé ismert, ám leggyalázatosabb fejezete a magyar jelenlétet, történelmet és csodálatos kulturális teljesítményt őrző és megmutató, határon túlra került köztéri szobrok, emlékoszlopok, emléktáblák eszeveszett, barbár, görcsös és tömeges megsemmisítése volt.

A Zichy-kastély földszinti folyosóján elhelyezett képsorozat megrendítő mementója annak az 1920 után bekövetkezett pusztításnak, mely az anyaországtól elcsatolt területek köztéri műemlékeit érte Kárpát-medence szerte.

A Kárpát-medence Európa termálvizekben leggazdagabb területe, s a világon az ötödik leggazdagabb termálvízkészlettel rendelkezik. A magyar föld alatt páratlan kincsek rejtőznek, a fürdőéletnek mintegy kétezer éves hagyománya van errefelé.

Németh Nándor a kiemelkedő, ám Magyarországon kevéssé ismert, emigrált grafikusművész 1915-ben született, az 1930-as években könyvillusztrátorként dolgozott, mesefilmeket rajzolt, valamint kiállítások rajzait készítette el.

Reményik Sándor (1890-1941) a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Munkássága a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – jórészt politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból.

Sass Elemér munkássága és életműve a II. világháborút követő kommunista diktatúra következtében mára szinte teljesen a homályba merült. A háború előtti események hiteles kordokumentumai, köztük az 1939–1942-es bécsi döntések nyomán Magyarországhoz visszatért felvidéki és erdélyi városok írásos anyagai pedig sokszor ugyancsak áldozatul estek a különböző hatalmi érdekeknek.

A Trianon Múzeum ezen kiállítása számba veszi és röviden ismerteti a történelmi Magyarország és Horvát-Szlavónország első világháború előtti, fontosabb közúti és vasúti határátkelőhelyeit, kiegészítve korabeli és mai fényképekkel és térképrészletekkel.

A Trianon Múzeum kiállításának részeként a látogatók egy század eleji polgári enteriőrbe léphetnek be. A polgári szobabelsőben a jellegzetes bútorok és tárgyak mellett az irredenta zenei mozgalomhoz kapcsolódó relikviák is láthatók.

A trianoni diktátumot követő fájdalom, és az azt követő időleges területi visszacsatolások öröme és fájdalma a társadalom egészét, így a parasztságot is áthatotta, és tárgyiasult formában a parasztemberek mindennapjaiba is bekerült.

A Magyarországot megcsonkító trianoni diktátumot 1920. június 4-én írták alá, budapesti idő szerint 16.32-kor a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon-kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a Galérie des Cotelles-ben.

A Trianon Múzeum elemi iskolai osztálytermében arról a 20. század eleji iskolai életről szerezhetünk kézzel fogható képet, melynek hangulatát jórészt csak nagyszüleink visszaemlékezési idézik meg számunkra.

A Kolozsvár Mozgóképszínház a magyar filmipar kanyargós történetének hősi korszakát idézi meg, melynek időszakában hazánk a filmkészítés terén is világelsőnek számított.

Várpalota a 19. századi Magyarország egyik virágzó mezővárosa volt. A városka polgárai egy soknemzetiségű és sokvallású kistáj központjában maradandó értékeket hoztak létre.

Gróf Lónyay Menyhért egykori magyar miniszterelnök egyenes ági leszármazottja, a jelenleg Szerbia területén élő Erdélyi István festőművész évekkel ezelőtt a valaha a család tulajdonában levő kastélyokat, kúriákat kezdte el festeni. Jelenleg már szinte nincs olyan jelentősebb kastélya a Kárpát-medencének, amelyet különleges, megragadó stílusában ne örökített volna meg.

Az első világháborút a magyar nemzet számára oly keserűen lezáró trianoni békediktátum a Felvidék tekintetében Magyarország területéből 63 ezer négyzetkilométernyi területet csatolt az új államalakulat – a Csehszlovák Köztársaság terültéhez, a homogén tömbben élő egymillió-hetvenkétezer magyarral egyetemben.

Kiállításunk különleges időutazást ígér a történelmi Magyarország legszebb településeihez, váraihoz, műemlékeihez, természeti szépségeihez, hegycsúcsaihoz, folyóihoz, néprajzi különlegességeihez. Kiállításunk a szerencsi Képeslap Múzeum Közép-Európában egyedülálló gyűjteménye alapján, megyei metszetekben tárja a múzeum látogató elé a régi Magyarország páratlan, ezerszínű adottságait és jelenvaló, máig ható, feltámasztható lehetőségeit.

A családi és nemzeti folytonosságot látványosan, érzelmileg könnyen befogadhatóan és demonstratívan bemutató címerek előállításának, történetének és tudományos vizsgálatának diszciplínája a heraldika, talán a legnagyobb pusztításokat szenvedte el az utóbbi évtizedekben. Éppen ezért kimagasló jelentőségű Mógor Tamás kézzel festett magyar címertörténeti sorozata.

Az első világháborút megelőző évtizedekben a fürdőhelyeken, turisztikai központokban árusított matricás üvegpoharak, a világháborút követően pedig a festett porcelán tálak, edények, poharak jelentették a tájhoz, helyhez, szülőföldhöz tartozás legszínesebb, legismertebb megjelenési formáit.

Kiállításunk az 1938-as és 1940-es bécsi döntések nyomán megvalósuló területi revízió történetét, illetve a hazatérés felemelő és megrázó pillanatait meséli el archív felvételek, visszaemlékezések segítségével.

1938 és 1941 között az első világháborút követően Magyarországtól elcsatolt területek egy része néhány évre visszatért az anyaországhoz. Kiállításunk a visszatérés első, lélegzetelállító pillanatait mutatja meg színes és fekete-fehér fényképfelvételekkel, a változásokat bemutató térképlapokkal, Cs. Szabó László, Rónai Zoltán, Marái Sándor korabeli, megrendítő tudósításaival.

A nyugat-magyarországi felkelés 1921. augusztus 28. – 1921. október 13. között zajlott a mai Burgenland és Magyarország nyugati területén. A felkelés kiváltó oka az osztrák államtanács 1918. november 17-i nyilatkozata volt, amelyben etnikai elvekre hivatkozva bejelentette a területi igényét Nyugat-Magyarországra, beleértve Sopron városát is.

Somogyi Győző festőművész páratlan vállalkozásba kezdett az 1970-es években. Gyalogszerrel bejárta, majd dombok, házak, templomtornyok tetejéről megrajzolta a régi ország magyarlakta területeinek égi látványát. A fantasztikus mű elkészült és restaurált változata állandó jelleggel, a művész egyedi kiegészítéseivel, kizárólag kiállításunkon látható.

Kiállításunkban az emigrációba kényszerített, gyönyörű színésznő személyes tárgyai és dokumentumai mellett, magyarságmentő- és szervező tevékenységének szép hagyatéka látható.

Az egyik legismertebb és legtehetségesebb ólomüveggel foglalkozó magyar művészházaspár vállalta a Trianon Múzeum centrális pontján található hajdani barokk könyvtárterem mennyezeti világító ablakainak restaurálását. A három, eddig elkészült ablaküveg közepén az integer és a trianoni Magyarország kontúrjai látszanak, üvegenként a régi Magyarország négy-négy vármegye címerével, az ovális üveg szélén a vármegyék neveivel.

1918-at követően az államhatárokban és az állami felségterületekben Közép-Európában bekövetkező hatalmas változásokat, talán a postai levelezőlapokon, bélyegeken, bélyegzéseken, felülbélyegzéseken lehet a legpontosabban bemutatni és nyomon követni.

Kiállításunk a turulmadár Kárpát-medence szerte egyre növekvő számú, rendkívül változatos köztéri megjelenéseit mutatja be Katona Bernadette gyűjtése alapján. Mai ismereteink szerint a Kárpát-medencében 700-nál is több turul található.

A régi Magyarország fennállásának mozdíthatatlan talpköve a vármegyei autonómia, a vármegyei élet és közigazgatás központja pedig a messze környék legtekintélyesebb, legpatinásabb épülete a vármegyeháza volt.