A Falumúzeum negyedik helyisége, a helytörténeti kiállítótér, a falu múltjáról és nagyjairól emlékezik. Látható Cigánd első említését tartalmazó oklevél másolata és az 1571-ből származó dézsmajegyzék is, mely először említi az itt élő jobbágyok névsorát.

Az első szoba az 1920-as évek fűtetlen tiszta szobáját mutatja be. Jellemző rá az újabb, flóderes és furníros asztalbútorok (sifon és komót) és a régi sátoraljaújhelyi festett bútorok (karosláda és nagyláda) keveredése, és a párhuzamos szoba elrendezés. A falakat hollóházi és telkibányai keménycserép tányérokkal díszítették, és családi, illetve I. világháborús fényképekkel, emléklapokkal.

A ház régi hátsó szobájában tekinthető meg a jelentős textilgyűjtemény és a kenderfeldolgozás tárgy- és eszközanyaga. Legtöbb a régi széles mintájú szedett csíkosból látható, ami a 19. század második felétől, az 1920-as évekig jellemezte Cigánd népművészetét. Az újabb stílusú, rakott vagy tót rózsás szőttes is helyet kapott itt, ez utóbbi az 1930-40-es években terjedt el és vált meghatározóvá. 1958-től háziipari szövetkezet működött, amely újra felelevenítette a népművészetet.