A kiállítás a földszinten indul. Ebben a térben 1686-tól, a töröktől való visszafoglalástól a 19. század 60-as éveiig kísérjük nyomon az épület kiépítését. A kiállítás eddig olyan anyagot és történetet tár fel, amit a mai napig nem ismert sem a szakma, sem a közvélemény. Hosszú évek kutatási eredményei elevenednek meg a kiállított tárgyak, képek, fényképek, festmények nyomán.

A magyar-Anjou címeres kárpitot összegyúrt sárgombóc formájában, mintegy 10 m mélységben találtuk meg a kútban, több, szintén selyemből készült textil lelettel együtt. Az iszap megőrizte az anyagot, de a festéshez használt színezékek károsodtak.

A budavári palotaegyüttes területén az első kiállítás 1968-ban nyílt meg, az akkor frissen, 1967-ben a déli szárnyba költöztetett Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában. A kiállítás tárgyát és egyben helyszínét jórészt a középkori palota 1950-es években feltárt, majd gondosan helyreállított maradványai képezték, kiegészítve az itt feltárt leletekkel.

Előttünk egy város, amely a Duna két partján, az Alföld és a hegyek gyűrűjében fekszik. Hogyan alakult ki a római tartományi központ, Aquincum romjain a középkori Magyar Királyság fényes székhelye, majd pusztult el a török kori háborúk és ostromok során? Hogyan jutott el Pest, Buda, Óbuda az egyesülésig és vált Közép-Európa egyik leggyorsabban fejlődő metropoliszává a 19-20. század fordulójára? Hogyan döntötte romba a második világháború a békeidők nagyvárosát és hogyan formálódott Nagy-Budapest?

Budapest kincsei címmel az 1-es metró vonalán közlekedők válogatást láthatnak a Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményeiből, kiállításairól.

1974 februárjában váratlanul egy egész szoborcsoport tárult a felfedező kutatók szeme elé. A középkori magyar királyi udvar azon művészeti alkotásai kerültek elő, amelyekről azt hitték a kutatók, hogy örökre elpusztultak és csupán a fantázia tudja ismét felidézni őket.

A régészet olyan, mint egy milliódarabos puzzle: a régész egy nagy folyamat része, minden korszakban hozzátesz egy-egy hozzáillő darabot a történelem során felhalmozódott tudás „kirakósához”. A kiállítássorozat aktuális tárlata a 2019-es év ásatásainak legfrissebb, sokszor még feldolgozás előtt álló, legérdekesebbnek ígérkező leleteiből nyújt válogatást.

Előttünk egy város, amely a Duna két partján, az Alföld és a hegyek gyűrűjében fekszik. Hogyan alakult ki a római tartományi központ, Aquincum romjain a középkori Magyar Királyság fényes székhelye, majd pusztult el a török kori háborúk és ostromok során? Hogyan jutott el Pest, Buda, Óbuda az egyesülésig és vált Közép-Európa egyik leggyorsabban fejlődő metropoliszává a 19-20. század fordulójára? Hogyan döntötte romba a második világháború a békeidők nagyvárosát és hogyan formálódott Nagy-Budapest?