A mézeskalács-készítés és gyertyaöntés korábban elválaszthatatlanul összetartozott. A mézből tésztát - kalácsot, márcot nyertek. A sonkolyprésen át kisajtolt viaszból pedig gyertya, Opfer készült. A felmelegített viaszt függőleges tengelyű kerékre kötött egyenlő nagyságúra vágott pamutszálakra öntötték, és a kereket forgatva hízlalták kellő vastagságúra a gyertyát. Környékünkön ismerték a gyertyahúzás műveletét is. Ez az ún. gyertyahúzó asztalon történt. Az egyik dobra pamutszálat tekercseltek, melyet melegített viaszon és egy megfelelő méretre beállított tárcsán áthúzva vékony gyertyafonatokat nyertek.

Az előtérben a német nyelvterületen található Fachwerk típusait, a belső szobában a Tolna-Baranya megyei gerendavázas építkezés helyi hagyományait dokumentáljuk fényképen és rajzokon. Bemutatunk néhány, a felmért épületekben talált jellegzetes tárgyat (festett szekrény, használati eszközök), valamint egy ajtótokot - a már lebontott kisnyárádi fachwerkes házból, mely a bevésett évszám tanúsága szerint 1757-ben épült.

A mecseknádasdi Szőlő-és Bortermelők Egyesülete jóvoltából 2018-ban született meg a legújabb kiállítás, mely a nádasdi szőlőtermesztés és borkészítés eszközeit mutatja be.

Az előtértől balra lévő teremben a népi kismesterségek emlékeit, bútorokat, hétköznapi berendezési tárgyakat, textíliákat, népviseletbe öltöztetett bábukat, bölcsőt, tálast, ágyat, asztalt stb, vagyis egy módosabb német parasztcsalád lakáskultúráját bemutató, rekonstruált szobabelsőt láthatunk.