Az Erdős Renée Házban 1991. óta állandó diorámakiállítás modellezi a Merzse-mocsárnak, a kerület határában fekvő védett területnek világát. A bemutatott anyagot annak idején a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai állították össze, s a kiállítást is ők rendezték be. A félköríves dioráma kora tavasztól télig, az évszakok változásait figyelembe véve ábrázolja a terület állat- és növényvilágának változásait.

Az Erdős Renée Ház parkájában a kőtár a rég megszűnt rákoskereszttúri és a megszűnőfélben lévő rákoscsabai temetőnek állít emléket, a villa hátsó falán pedig a régi rákosmenti emléktáblák láthatóak, amelyeket valamiklyen oknál fogva (felújítás) leszereltek eredeti helyükről.

Helytörténeti kiállításunk rendező eleme a települések földrajzi elhelyezkedése illetve közlekedése. A központi helyen fekvő Rákoskeresztúr településről találtunk egy 1930 körül készült fotográfiát, amely két legfontosabb főútvonala, a Pesti és a Ferihegyi út kereszteződését ábrázolja, itt egy útjelző tábla mutatta a többi elődközség, Rákosliget, Rákoscsaba, Rákoshegy továbbá Budapest irányát. Ennek az iránymutatónak a makettje áll a terem közepén, ez határozza meg, hogy a kiállítóterem egyes részein melyik község történetét mutatjuk be, fotók, térképek, dokumentumok illetve néhány tárgy segítségével.

Erdős Renée (Érseklél, 1879. május 7 - Budapest, 1956. július 9.) 1897-ben Budapesten, a színművészeti akadémián végzett. 1899-ben jelentette meg első verseskötetét Leányálmok címmel. Pályáját merész, erotikus versekkel kezdte, melyek nevét egy csapásra ismertté tették. Ady "zseniális poétalány"-ként jellemezte. Bródy Sándorhoz hosszan tartó, szenvedélyes szerelmi kapcsolat fűzte, aki szakításuk után Bécsben sikertelen öngyilkosságot követett el. 1904-1905-ben Firenzében, majd 1905-14-ben Rómában élt.